Seite - 308 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1
Bild der Seite - 308 -
Text der Seite - 308 -
308
emelkedő ormok élénkítik; a térséges termek, különösen a mennyezetek
szintén igen díszesek. A gyakran ismétlődő dór öveknek változatos hadi
és egyéb jelvényei a harminczéves háborúra vonatkoznak.
A palota építését nem azzal a fényűzéssel fejezték be, a melylyel meg-
kezdették, a mennyiben a Michna család nagy gazdagsága a harmadik
nemzedéknél teljesen elkallódott. Az 1667-ik évben meghalt Michna Venczel
öröksége, melyet óriási adósság terhelt, a nagy örökösödési pörökben oly
gazdag XVII. század egyik legbonyolúltabb hagyatéki tárgyalására adott
okot. Úgy látszik, tetemes része volt ebben a számos alapítványnak és épít-
kezésnek; a „Michna-féle csőd"-ben építőmesterek és stucco-készítők, így
pl. egy Gallus Domonkos nevű díszítő, tetemes követelésekkel lépnek föl.
Ez időtájt a vidéken számos új úri kastélyt építettek, a régieket pedig
az uralkodó ízlés szerint átalakították; az ekkor keletkezett ilynemű épít-
mények között a legelsők egyike Baudnitz kastély, melyet herczeg Lobkowitz
Venczel Özséb 1652-től 1684-ig építtetett. A kastély első tervét Francesco
Caratti készíté, a ki 1665-ig egyszersmind az építést is vezeté. Utána Carlo
Orsolini következett. Mikor ez 1667 márczius 24-én meghalt, helyét
Antonio da Porta foglalta el, a kit a kastély tulajdonképi építőjének kell
tekinteni. Porta 1697-ig állott a herczeg szolgálatában és egyebeken kivűl
gróf Sternberg Libochovitz kastélyát, gróf Lobkowitz Venczel Ferdinánd
Bilin kastélyát építé. Raudnitz kastélynak egyszerű négyszögű elrendezése
van; szintén egyszerű külsejét hatalmas fali pillérek tagolják; az egész
környék fölött uralkodó pompás fekvésénél fogva nagyszerű hatású; belseje
szintén egyszerű, csupán az a szárnya díszesebb, a melyen a kapu van;
kissé nyers stucco díszítményű két lépcsőcsarnoka szintén jó hatású.
A XVII. század második felében keletkezett építmények egyik csoport-
ját hatalmas pillérek és oszlopok rendje jellemzi. Ezek közül fölemlítjük
a Clementinumot, melynek homlokzata távlati látszatra számított mester-
séges elrendezésénél fogva a szűk útezában is rendkívüli jó hatású; továbbá
a Kleinseitén a Nostitz-féle palotát és a Hradsehinon a szokatlanúl nagy
homlokzatú Czernin-féle palotát, melyet gróf Czernin [ános Humprecht
alapított és melynek építőmestereként Giovanni Baptista de Rossi mellett
Francesco Caratti említtetik. A mostanság kaszárnyáúl szolgáló palota az
építtető gróf halálakor (1682-ben) majdnem be volt fejezve. Belső díszítésén
azonban Reiner festő, Braun szobrász és mások még a XVIII. század elején
is dolgoztak. Más kastélyokon és palotákon az építészek nagyobb egyszerű-
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Csehország II (1), Band 15/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Csehország II (1)
- Band
- 15/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1896
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 16.2 x 22.8 cm
- Seiten
- 376
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch