Seite - 308 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1

308 emelkedő ormok élénkítik; a térséges termek, különösen a mennyezetek szintén igen díszesek. A gyakran ismétlődő dór öveknek változatos hadi és egyéb jelvényei a harminczéves háborúra vonatkoznak. A palota építését nem azzal a fényűzéssel fejezték be, a melylyel meg- kezdették, a mennyiben a Michna család nagy gazdagsága a harmadik nemzedéknél teljesen elkallódott. Az 1667-ik évben meghalt Michna Venczel öröksége, melyet óriási adósság terhelt, a nagy örökösödési pörökben oly gazdag XVII. század egyik legbonyolúltabb hagyatéki tárgyalására adott okot. Úgy látszik, tetemes része volt ebben a számos alapítványnak és épít- kezésnek; a „Michna-féle csőd"-ben építőmesterek és stucco-készítők, így pl. egy Gallus Domonkos nevű díszítő, tetemes követelésekkel lépnek föl. Ez időtájt a vidéken számos új úri kastélyt építettek, a régieket pedig az uralkodó ízlés szerint átalakították; az ekkor keletkezett ilynemű épít- mények között a legelsők egyike Baudnitz kastély, melyet herczeg Lobkowitz Venczel Özséb 1652-től 1684-ig építtetett. A kastély első tervét Francesco Caratti készíté, a ki 1665-ig egyszersmind az építést is vezeté. Utána Carlo Orsolini következett. Mikor ez 1667 márczius 24-én meghalt, helyét Antonio da Porta foglalta el, a kit a kastély tulajdonképi építőjének kell tekinteni. Porta 1697-ig állott a herczeg szolgálatában és egyebeken kivűl gróf Sternberg Libochovitz kastélyát, gróf Lobkowitz Venczel Ferdinánd Bilin kastélyát építé. Raudnitz kastélynak egyszerű négyszögű elrendezése van; szintén egyszerű külsejét hatalmas fali pillérek tagolják; az egész környék fölött uralkodó pompás fekvésénél fogva nagyszerű hatású; belseje szintén egyszerű, csupán az a szárnya díszesebb, a melyen a kapu van; kissé nyers stucco díszítményű két lépcsőcsarnoka szintén jó hatású. A XVII. század második felében keletkezett építmények egyik csoport- ját hatalmas pillérek és oszlopok rendje jellemzi. Ezek közül fölemlítjük a Clementinumot, melynek homlokzata távlati látszatra számított mester- séges elrendezésénél fogva a szűk útezában is rendkívüli jó hatású; továbbá a Kleinseitén a Nostitz-féle palotát és a Hradsehinon a szokatlanúl nagy homlokzatú Czernin-féle palotát, melyet gróf Czernin [ános Humprecht alapított és melynek építőmestereként Giovanni Baptista de Rossi mellett Francesco Caratti említtetik. A mostanság kaszárnyáúl szolgáló palota az építtető gróf halálakor (1682-ben) majdnem be volt fejezve. Belső díszítésén azonban Reiner festő, Braun szobrász és mások még a XVIII. század elején is dolgoztak. Más kastélyokon és palotákon az építészek nagyobb egyszerű-