Seite - 310 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1

310 folyosóit stuccóval, szobrokkal és falfestményekkel pompásan díszítették; a hozzá tartozó kert is rendkívül díszes; a hatalmas kávákkal szegélyezett és szobrokkal élénkített nagy lépcső, meg a terracotta-vázákkal megrakott terrasz igen élénk és festői hatásúvá teszi a keletre néző homlokzatot. Ezentúl az ilyenféle építményeknek lényeges alkotó részét teszi a kertre szolgáló nyilt lépcső, mely az oszlopos csarnok helyét foglalja el és még a rokokó művészet korszakában is dívik. A XVII. század végéig uralkodott formákat a művészettel foglalkozók használatára egy gyűjteményes munkába össze is foglalták. E munkát grundi Leutner Ábrahám, Prága új királyi városnak jeles kőmíves mestere, végezte, a ki a Czernin-féle palota építésénél is foglalkozott és „Az öt oszloprend alapos ismertetése" czímű munkájával bebizonyítja, hogy az építészet elmé- letében is otthonos. E könyvet, mely az oszloprendek ismertetésén és egyéb részleteken kivűl „szép alaprajzokat és padozatokat száznál több rézmetszet- ben" tartalmaz, Wussin Gáspár évszám nélkül adta ki. A Scamozzitól, Vitruviustól „és más kiváló építőmesterektől" átvett formák között elő- fordúl a keresztes urak templomának és a Czernin-féle palotának alaprajza és homlokzata is, a mi azt látszik bizonyítani, hogy e két építményt azon kor legkiválóbb alkotásainak tartották. Abban az időben, mikor a mester e művében mintegy formulázta a régebbi irány művészeti hitvallását, már-már fölserdűlt és tért foglalt el egy újabb nemzedék. Leutner 1685-től fogva Waldsassen kolostor építésénél foglalkozott, a hol megismerkedett a Dienzenhofer családdal és nem sokára föllép Csehországban e művész-család egyik tagja, Dienzenhofer Kristóf, a ki 1655-ben született. Valószínű, hogy szereplését a Sporner-utcza egyik érdekes építményének, a theatinus rend templomának befejezésével kezdte meg. Úgy látszik, hogy e templom Quarini theatinus szerzetes közreműkö- désével keletkezett. Dienzenhofer csak kevéssé vett részt az 1709-ben befejezett Mária- Magdolna-templom építésében, ellenben valószínű, hogy a Szent Margitról nevezett Prága melletti benczés templom újjáépítését 1715-tól 1719-ig egyedül és önállóan hajtotta végre. Legfontosabb műve azonban a Prágában, a Kleinseitén levő, Szent Miklós tiszteletére szentelt nagyszerű jezsuita templom, mely halálakor még befejezetlen volt és építését fia csak évek múlva folytatta. 1722-ben halt meg és a prágai Mária-Magdolna templomba temették.