Seite - 312 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1

312 Dienzenhofer Kristóf művei merőben elütnek a régebbi építményektől, a melyeken tulajdonképen csak a részletek barokk ízlésűek, ellenben elrende- zésük és szerkezeti elemeik szigorúan ragaszkodnak a mérsékeltebb renais- sance ízléshez. Építményeinek elrendezésén és szerkezeti elemein is uralkodik a barokk ízlés; sarokra állított pillérek és oszlopok, a kapukon eldarabolt körszeletek, szeszélyes ormok, szabálytalanúl alakított ablaknyílások válto- zatos kanyarúlatú vonalaikkal győzelmesen tért foglalnak, sőt az építmény alaprajzán is uralomra jut a görbe vonal. A Miklós-templom nyugtalan hatású homlokzatának, mely az öreg Dienzenhofertől való, méltó társa a Szent Margitról nevezett benczés templom. Az újabbi törekvésnek művészeti tekintetben az a jó következménye volt, hogy ettől kezdve nagyobb gonddal alakították és több díszszel látták el a templomok oldalfalait is, melyek a régebbi jezsuita építményeknél túlságos egyszerűségük miatt szinte vissza- taszítók voltak. Ez jellemzi még Dienzendorfer kortársainak nagyobb egyszerűségre törekvő építményeit is. E kortársak közé tartozik Canevalli Mark Antal, a ki 1694-től 1696-ig a reichenbergi Szent Kereszt-templomot és 1702-ben Prágában az Orsolya-szűzek templomát építé. További kor- társai : az építészetben avatott Tittel (Tyttl) Jenő plassi cistercita apát, a ki alatt egyéb építményeken kivűl nagyszerű terv szerint Plass cistercita kolostor épült, és a sok ismeretű Kanka Ferencz Miksa, ki a neki tulajdo- nított építmények után Ítélve kiváló építész lehetett. Csehország ez időbeli állapotaira nézve jellemző dolog, hogy az épí- tészetben ismét visszatértek a csúcsíves formákhoz. Ugy látszik, hogy ez kapcsolatban van az azon időbeli katholikus propagandának népies hajla- maival. A nép, melynek nagyobb részét csak imént kényszerítették a katholikus vallásra, nem igen tudott lelkesülni a jezsuitáktól és a spanyol szerzetesektől meghonosított spanyol és olasz szentekért; ugyanazért Venczel, Adalbert, Prokop, Ludmilla, Iván régi hazai védszentek tiszteletét újították föl ismét, a kikhez új szentként Nepomuki Jánost csatolták; egyszersmind ismét nagyobb vonzó erőt kezdtek gyakorolni a régi szenthelyek. Ezek közé tartoztak a régi kolostorok is, a melyekhez számos legenda fűződött és a melyeknek egy része a huszita háborúk óta romokban hevert. Mikor azután ezeknek helyreállításához fogtak, szinte önként következett, hogy a helyreállítás a régi csúcsíves művészet szerint történjék. Ekként ismét fölépültek Sedlec, Selau, Kladrau kolostor-templomok; így épült újjá Raudnitz, egykori érseki székhely, régi prépostsági temploma. Két prágai