Seite - 320 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1

320 építése által lakásra alkalmasabbakká váltak; mindazáltal magas és magányos fekvésüknél fogva a bennük való lakás sok nehézséggel járt és soha sem nyújtották lakóiknak azt a kényelmet, a mely a városi házakban kínálkozik. Mikor aztán a puskapor használata gyökeresen megváltoztatta a hadviselést és mikor az állami mindenhatóság kifejlődött, s az állam maga gondoskodott alattvalóinak biztosságáról: a nemesség lassanként elhagyta magasan fekvő lakhelyeit, s a síkföldön újonnan épített tágas kastélyokkal cserélte föl azokat. Azonban száz évnél több kellett hozzá, míg ez átalakúlás végbement. Az erősített lakhelyek megszűntével enyhült a nemesség daczos hajlama is; azontúl szakítva a nyers elődök szokásaival, lassanként megkedvelte a szép művészeteket és újabb lakhelyeit pompával és fényűzéssel látta el. A nemesség az előtt Nyugat-Európától a védelmi képességet, most pedig az olasz és franczia építőmesterek fínomúlt ízlését sajátította el, s mind téresebb lakásokat épített, a melyeket sem sánczok, sem árkok nem öveznek, nem is daczos építmények azok, hanem derűit, barátságos házak, árnyékos vagy virágos kert közepén. A csehországi királyi és nemesi lak- helyek fejlődésének ez a rövidre fogott története. Csehországnak történetileg ismert legrégibb várépítményei még a pogány korszakban keletkeztek. Csak egy régi herczegi lakhelyet emlí- tünk, mely bizonyára a pogány időből való, névszerint a Kauíím város fölötti Alt-Kaurím várat. E herczegi vár nagy terjedelmű építmény és merőben elüt a XII. és XIII. századbeli hivatalnoki váraktól. Csehország- ban számos ilyen építmény van, melyeket a nép Hradistének (= vártér, hrad = vár) nevez. Némelyek hatalmas földsánczokkal övezvék és többnyire nagy terjedelműek. E nagyszabású sánczvárak valószínűleg néhány száz évre terjedő idő- közben keletkeztek, s utóbb olyan várakká bővültek, a melyek bizonyos tekintetben hasonlítottak a későbbi városokhoz. A régebbi krónikások e megerősített helyeket csakugyan városoknak (urbes) nevezik; más felől azonban tekintettel megerősített voltukra, táboroknak (castra) is nevez- tetnek. Több ilyen megerősített helyen ma is fönnáll a kereszténység meghonosodása idejében alapított templom; példa erre a korábban Lsténi (1056), most Hradisté nevű vár, a melynek fekvése igen jól látható a vasúti kocsiból, mikor a Sazava folyó mentén Cerőan állomás felé közeledünk. A fönsíktól hatalmas, most már enyésző félben levő földsáncz egy nagyon meredek, de eléggé terjedelmes földnyelvet választ el és ennek közepén