Seite - 322 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1

322 a teindlesi suburbium, melyet három oldalról a Moldava övez, negyedik oldalával a nem nagyon téres, de meredek várhegyre támaszkodik. Az e fajta várakkal rokonságban voltak a kerített helyek (t^ny). A palánk szó értelmének megfelelő elnevezés határozottan olyan kerítésre mutat, mely fából volt összeróva. Számos helynévben is megtaláljuk nyomát. A Tyn, Tynec, Tynisté, Tynistko nevű helységek közelében többnyire egy-egy csekélyebb terjedelmű halom emelkedik, melynek rendszerint nincsenek sánczai. Elbeteinitzban világosan kivehető egy ilyenféle kerített erődítmény; Moldauthein kastély helyén azonban, melybe később várat építettek, a leírt módon emelt földsáncz nyomaira akadunk. A sík földön épült legrégibb várak elrendezésre nézve merőben elütöttek a földnyelveken és hegyfokokon emelt váraktól. A természetes védelmet, melyet a hegyi váraknál a meredek lejtők és szakadékok nyújtottak, a síkföldi váraknál a mocsarak és az árkok pótolták. Ily módon keletkezett Dobrisch mellett egy kis sánczvár, a melynek mocsaras árkaiból nem régiben nagy fatörzseket ástak ki. Az ilyféle várak egyes családoknak védett lakhelyekűl szolgáltak és megelőzték az erődöket, az úgy nevezett „sasfészkeket", melyekre alább kerül a sor. A legrégibb várak jó karban tartása sok munkával járt, a mennyiben kerítésük anyaga nem volt oly tartós, mint a kő fal. Azért nagy részöket, épen mivel nem nyújtottak kellő védelmet, csakhamar elhagyták lakóik, így példáúl elhagyták a mondai Krakov várat, melyet már a XII. század elején benőtt az erdő. Utóbb a római példa után indúlva, e várak közül többet kő fallal vettek körűi; a nép azonban a megszokott fa építményekhez ragaszkodott és nem jó szemmel nézte az újítást; régi följegyzések kíméletlen szigorúságként ecsetelik Boleslav (meghalt 967-ben) erélyes eljárását, a melylyel Alt-Bunzlau kő falainak építését végrehajtotta. Kő falak azonban csak elvétve fordulnak elő; ilyen példáúl Tetin régi vár fala, melyet a kőből épített s hasonló nevű várral nem szabad összetéveszteni. A lakosság nem sokára megtalálta a helyes középútat és a hazai építésmódot összeegyeztette a rómaival. Ekként keletkezett többek között Klingenberg vár fekete tornya, melyet hibásan neveznek Markomann toronynak. Ezen a maga nemében ritka és az egeri toronyhoz hasonló építmény szembe szökően elüt a vár falaitól; úgy látszik, egyedüli maradványa az eredeti várnak, a melyet a mai váron kivűl levő, most alig észrevehető földsáncz kerített. Egészen hasonló nyomok mutatkoznak az 1126-ik évben újjáépített Píimda (Pfreimtberg,