Seite - 332 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1
Bild der Seite - 332 -
Text der Seite - 332 -
332
vár védelmezte. A két vár közül az, mely a földnyelv meredek ormán áll,
ma Pirkstein név alatt ismeretes és plébánia meg harangtorony van benne;
a másiknak helyét a mai Lichtenstein-féle kastély foglalja el.
A várak nagyobb része IV. Károly idejében keletkezett. Az országnak
Francziaországgal és az Avignonban székelő pápa udvarával akkori szoros
összeköttetései rendkívül élénkíték az építési tevékenységet, melynek hatása
alatt lassanként csökkent a fa építmények kedvelése. IV. Károly néhány új
várat alapított, melyek mind az alapító nevét viselték, s egyszerűségük
híven kifejezte a császár gyakorlati érzékét és takarékosságát; az ország
békéjének és védelmének biztosításán kivűl nem is volt egyéb czéljuk.
A Pilsen melletti Karlskrone (a nép nyelvén Radyné) valamennyi közt a
legegyszerűbb négyszögű épület, melynek egyik vége ki van kerekítve,
a másik végén pedig torony emelkedik. A Bergreichenstein melletti Karls-
berg kastély valamivel nagyobb, a mennyiben terjedelmesebb külső erődít-
ményei vannak; a két tornyú fő épület, mely a kastély magváúl szolgál,
egészen egyszerű. A Frauenbergtől éjszakra fekvő Karlshaus több épülettől
környezett udvar; van temploma és városhelye is, de nincs tornya. Karlstein
vár építésénél nem gazdálkodott az alapító; azt akarta, hogy e vár, a hol
a koronázási jelvényeket őrizték, védelem és pompa tekintetében fölül múlja
a korona többi várait. A császár mindenbe beavatkozott és rendesen eltalálta
a helyeset; bizonyos tehát, hogy e vár tervét is maga készíté. A terv alap-
gondolatát egy hatalmas torony fejezi ki, mely magában is erős, de egyfelől
a természeti akadályok, más felől a mesterséges külső védő művek szinte
megközelíthetetlenné teszik. Erre szolgál a sok kapu, melyek egykor fölvonó
híddal voltak ellátva; a legbelső falban egy szűk lépcső vezetett az egyedüli
bejárathoz, a melyen át, nem is számítva a többi akadályt, nagyobb csapat
nehezen haladhatott be a vár belsejébe. Ekként a Mária tiszteletére szentelt
társaskáptalani kápolna, a császári palota meg a várgróf lakóháza csak
melléképületek a toronyhoz és a toronyban levő kápolnához képest, melyben
férjnek és feleségnek, sőt a császárnak és a császárnénak sem volt szabad
együtt lakniok. A várban négy kápolna van: a Miklós-kápolna, a Mária-
templomban Mária- és Katalin-kápolnája, végűi a fő toronyban a szent kereszt
kápolnája. A legszebb és leggazdagabb a szent kereszt kápolnája, mint a vár
legfontosabb része, továbbá a Katalin-kápolna, mint olyan, mely egyedül
a császár használatára volt szánva. E két kápolna minden pompával el van
halmozva, a mit csak a császár és a birodalom előállítani képes volt. Falaikat
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Csehország II (1), Band 15/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Csehország II (1)
- Band
- 15/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1896
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 16.2 x 22.8 cm
- Seiten
- 376
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch