Seite - 332 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1

332 vár védelmezte. A két vár közül az, mely a földnyelv meredek ormán áll, ma Pirkstein név alatt ismeretes és plébánia meg harangtorony van benne; a másiknak helyét a mai Lichtenstein-féle kastély foglalja el. A várak nagyobb része IV. Károly idejében keletkezett. Az országnak Francziaországgal és az Avignonban székelő pápa udvarával akkori szoros összeköttetései rendkívül élénkíték az építési tevékenységet, melynek hatása alatt lassanként csökkent a fa építmények kedvelése. IV. Károly néhány új várat alapított, melyek mind az alapító nevét viselték, s egyszerűségük híven kifejezte a császár gyakorlati érzékét és takarékosságát; az ország békéjének és védelmének biztosításán kivűl nem is volt egyéb czéljuk. A Pilsen melletti Karlskrone (a nép nyelvén Radyné) valamennyi közt a legegyszerűbb négyszögű épület, melynek egyik vége ki van kerekítve, a másik végén pedig torony emelkedik. A Bergreichenstein melletti Karls- berg kastély valamivel nagyobb, a mennyiben terjedelmesebb külső erődít- ményei vannak; a két tornyú fő épület, mely a kastély magváúl szolgál, egészen egyszerű. A Frauenbergtől éjszakra fekvő Karlshaus több épülettől környezett udvar; van temploma és városhelye is, de nincs tornya. Karlstein vár építésénél nem gazdálkodott az alapító; azt akarta, hogy e vár, a hol a koronázási jelvényeket őrizték, védelem és pompa tekintetében fölül múlja a korona többi várait. A császár mindenbe beavatkozott és rendesen eltalálta a helyeset; bizonyos tehát, hogy e vár tervét is maga készíté. A terv alap- gondolatát egy hatalmas torony fejezi ki, mely magában is erős, de egyfelől a természeti akadályok, más felől a mesterséges külső védő művek szinte megközelíthetetlenné teszik. Erre szolgál a sok kapu, melyek egykor fölvonó híddal voltak ellátva; a legbelső falban egy szűk lépcső vezetett az egyedüli bejárathoz, a melyen át, nem is számítva a többi akadályt, nagyobb csapat nehezen haladhatott be a vár belsejébe. Ekként a Mária tiszteletére szentelt társaskáptalani kápolna, a császári palota meg a várgróf lakóháza csak melléképületek a toronyhoz és a toronyban levő kápolnához képest, melyben férjnek és feleségnek, sőt a császárnak és a császárnénak sem volt szabad együtt lakniok. A várban négy kápolna van: a Miklós-kápolna, a Mária- templomban Mária- és Katalin-kápolnája, végűi a fő toronyban a szent kereszt kápolnája. A legszebb és leggazdagabb a szent kereszt kápolnája, mint a vár legfontosabb része, továbbá a Katalin-kápolna, mint olyan, mely egyedül a császár használatára volt szánva. E két kápolna minden pompával el van halmozva, a mit csak a császár és a birodalom előállítani képes volt. Falaikat