Seite - 347 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (1), Band 15/1

falusi kastély, utóbb azonban túltett rajta a Budweis melletti gyönyörű fekvesű és páratlan fénynyel elárasztott Frauenberg kastély, melyet, mint déli Csehország e fajta legkiválóbb építményét, számosan látogatnak. Egy régi várnak helyén és falai egy részének fölhasználásával 1844-től 1847-ig nagy költségen épült és 1847 szeptember 3-ikán a most uralkodó császár sajátkezűleg helyezte belé a zárókövet. Kétségtelen, hogy Frauenberg a királyságnak legszebb és legpompásabb nemesi kastélya, fényes építmény, melyen a középkori elemek alkalmazkodnak a modern kényelem követel- ményeihez és mely uralkodik a részben díszkertté átalakított, részben a természettől fában gazdagon megáldott, zöldelő környék fölött. Festészet és szobrászat a középkorban. A kereszténységnek meghonosodásával és elterjedésével karöltve Cseh- országban fordulat állott be az építés, majd a szobrászat és a festészet terén is. Azonban a román építmények számához képest majdnem elenyész- nek a későbbi századok viszontagságai által tetemesen megapasztott amaz emlékek, melyek tanúi annak, hogy mekkora ügyességgel forgatták a vésőt és az ecsetet a román korban. Az emlékek e hiányát részben pótolják a régebbi művészekre és azok tevékenységére vonatkozó hiteles adatok. Bizonyos, hogy eleinte Csehországban is a papság, jelesül a tudomány és műveltség fejlesztésében oly nagy érdemű benczés rend gyakorolta e művészeteket. II. Vratislav uralkodása alatt Bozetéch apát állott a Sazava kolostor élén, melyet Prokop, az ország védő szentje alapított. Bozetéch apát érdekes művészi egyéniség, a ki az 1095-ben kibővített kolostor-templomot fényesen fölszerelte, ügyesen festett, kőből és fából szobrászati műveket faragott, járatos volt a csont esztergályozásában. Sazava kolostor az apát halála után is fontos helye maradt a szobrászat és a festészet gyakorlatának. Ugyanis Bozetéch utódja, Diethard bíevnovi prépost (1097—1133) nem csupán templomi könyveket írt, hanem a képekkel díszített ilyetén könyvek előállítására külön Írnokokat fogadott föl. Szilvester apát (1134 —1161) a kolostort festményekkel díszítteté, a sazavai krónikás továbbá azt mondja a Metzből meghívott Reginhard apátművészről, hogy járatos volt a festé- szetben, a szobrászatban, a fémek megmunkálásában, az üveg mozaik készí- tésében, szóval a művészet minden ágában. Sazaván kivűl Csehország más kolostoraiban is otthonos volt a művészet gyakorlása, a mennyiben a 44*