Seite - 355 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

Saalbau, Schiari városban a lebontott prágai kapu, Launban a saazi kapu, végűi a kuttenbergi „kő ház" és a városi kút szobrászati maradványai tanús- kodnak. Kiváló alkotás a launi erkély, ellenben a prágai ó-városi tanácsház kapuján és a mellette levő ablakon már ízléstelenül szertelenkednek a késő csúcsíves díszítmények. A szabad kereskedés jeléül több városban, így példáúl a leitmeritzi városházán és a prágai Károly-hídon emelt Roland- oszlopot valószerű jelképies fölfogás jellemzi. A prágai oszlopot néhány évvel ez előtt nem épen művészileg készített utánzattal váltották föl. A templomok és a lakházak belső fölszerelése hálás foglalatosságot nyúj- tott a fafaragásnak. A XIV. század végén a művészet ez ága is a Parler-féle irány hatása alatt állott, a mennyiben a prágai székesegyház szentélyének befejezése után maga Parler Péter vállalkozott a chorusi székek előállítására, a melyek, sajnos, elpusztúltak. A XIV. század második felében fokozódó Mária-tisztelettel kapcsolatban számos szép Mária-szobor készült; ilyenek vannak : a prágai Tein-templomban, a neuhausi prépostsági templomban, a pilseni főesperesi templomban, a reichenaui templomban és az egeri múzeumban; a jámbor nép azt hitte, hogy e szobrok közül néhány a Mária- tisztelet felélesztése körűi nagy érdemeket szerzett Ernő pardubitzi érsek műve. A mindinkább szaporodó városi múzeumokban és a magán gyűj- teményekben a XIV. és a XV. századból való számos fafaragványt őriznek. E fajbeli legkiválóbb emlékek a prágai városi múzeumban egy szép alkotású keret, továbbá a tövissel koronázott Krisztus és a sebeit mutató Krisztus szobra; nemes fölfogás jellemzi Szent Borbálának a pilseni múzeumban levő szobrát; továbbá figyelemre méltó alkotás Szent Katalin szobra a leitmeritzi egyházmegyei múzeumban; ezekhez csatlakozik Szent Ludmillá- nak herczeg Schwarzenberg Adolf József birtokában levő szobra; ellenben eredetiség nélkül való, inkább kézművesi munkák a kuttenbergi „Vocel" régészeti társúlat tövissel koronázott Krisztusa, az „olasz udvar"-beli Ludmilla- és Adalbert-szobor és számos szobor az egeri múzeumban. Mély érzelemtől áthatott alkotás Krisztusnak 1511-ből való kuttenbergi szobra, melyet valószínűleg Jakab cseh mester faragott. A szárnyas oltárok divatja szintén nagyon előmozdította a faragást; ez oltárok közül néhány egész épségben fönmaradt, többnek csak középső része kerülte el a pusztúlást. Ép állapotban vannak : a II. Vladislav idejéből való pürglitzi oltár, továbbá az aussigi esperesi templomnak német hatásra valló oltára, mely ismét a Lobositz melletti Klapayban levő és 1493-ban fölszentelt szárnyas oltár 45*