Seite - 356 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

356 készítőjére lehetett hatással. A smeénói oltár, mely egy Martinitz nevű úr megbízásából készült, az ékítményi részletek tekintetében hasonlít a kutten- bergi Borbála-templom chorusi székeihez ; a kuttenbergi templomban Jakab mester 1502-ben az utolsó vacsorát ábrázoló pompás oltárt állított föl, melyet 1675-ben eltávolítottak helyéről. A chrudimi oltárok durva kimun- káltságúak, így például az esperesi templom oltára is, mely Mária mennybe menetelének, nemkülönben az oltár szárnyait díszítő angyali üdvözletnek, Mária meglátogatásának, Krisztus születésének és a keleti bölcseknek ábrá- zolásában az elfogadott szokástól eltérve bizonyos önállóságról tanúskodik. Az 1498-ból való seebergi oltár és az egeri Jakab-templom számára 1520-ban fölszentelt oltár (most mindkettő az egeri múzeumban) elérik a frank kéz- művesi munkák átlagos mértékét; a selaui oltár középső részében levő Borbála pedig szászországi hatást árúi el, ugyanez áll a kaadeni Ferencz-rendi templom egyik kápolnájának, továbbá a Szent Lélekről nevezett graupeni kórháznak Freibergből való oltáráról. Mária halálának ábrázolása a kutten- bergi olasz kápolna szárnyas-oltárán gyönge munka; ellenben kiváló alkotás ugyancsak Mária halálának ábrázolása a gojani templom egyik szárnyas- oltárán; Mária és János eszményi szépségűek, ruhájuk redői nem mutatják a szokásos tört, szaggatott formákat, hanem hosszas vonalúak; Mária halálának a klomini templom oltárán levő domború művű ábrázolása a két előbbit jóval túlszárnyalja. Ez időben nagy gondot fordítottak a művészileg előállított chorusi székekre, s azoknak készítését örömest bízták elismert mesterekre ; önként érthető, hogy a faragásnak e téren is háladatos foglalkozás kínálkozott. Fölemlítjük a kuttenbergi Jakab-templomnak, kivált pedig a Borbála-templom- nak chorusi székeit, melyek alkatukra és díszítményükre nézve a végződő középkornak legszebb faragványos művei közé tartoznak, és sokkal tisztábban megóvják a csúcsíves formákat, mint például a brüxi városi templomnak a renaissance művészet hatása alatt készült két széke. Ha a templom ajtajának nem volt vasalata, vagy ha a vas pántok által alkotott dülények mezőit nem töltötték be czímerek és betűk, mint például a karlsteini Katalin-kápolna, a prágai székesegyházbeli Venczel-kápolna és a kladnói templom ajtaján : akkor az ajtó külső lapjának díszítését szintén a faragóra bízták, a ki e föladatát a prachatitzi Jakab-templom ajtaján egyszerűen és helyes ízléssel hajtotta végre, Schlanban pedig a kései csúcsíves művészet geometriai idomaival rendkívüli gazdagságot fejtett ki. A deutschbrodi orgonaszekrény