Seite - 359 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

359 maradtak fönn; továbbá a prágai Venczel-kápolnában Krisztus kínszenvedését ábrázoló és 1373-ban befejezett falképek, melyek valószínűleg Oswald mester müvei; ellenben a karlsteini keresztkápolna ablakbélleteinek, nem- különben a kápolnához vezető lépcsőnek falfestményeit, melyek Venczel és Ludmilla legendájából vett jeleneteket ábrázolnak, végűi IV. Károlynak, Blankának és IV. Venczelnek a Mária-templomban levő arczképeit inkább Theodorich irányának szelleme lengi át. Ugyan e mester iránya jellemzi a strakonitzi keresztfolyosó falképeinek maradványait, a melyek közül a jámbor asszonyokat Krisztus sírjánál és a pokol előcsarnokába alászálló Krisztust ábrázoló festmények elrendezés tekintetében Kunigunda apátnőnek a prágai György-kolostorban levő passionaléja álláspontját foglalják el. A kisebb falusi templomoknak is gazdag festészeti díszük volt, a mire például szolgálnak a libischi templomnak a XIV. század vége felé kelet- kezett falképei. A XIV. század második feléből valók a prágai György- templom szentélyének éjszaki falán s jobbára még bemeszelten levő képek, melyek György és Mária legendájának jeleneteit ábrázolják. A XV. század- beli falképek közül említésre méltók azok, melyek a blatnai várkastély kaputornyát díszítik. E képek a helyiség építészeti sajátságaihoz alkalmaz- kodnak és a három ablakfülke falain az angyali üdvözletet, Mária meg- látogatását, Krisztus születését, a keleti bölcseket, Szent Katalin lefejeztetését és a tisztító tüzet ábrázolják. A helyiség falait czímerek és festmények díszítik, a melyek közül különösen az köti le figyelmünket, mely Szent György küzdelmét ábrázolja. Körülbelül ugyanazon időben keletkeztek a piseki vár lovagtermének 1479-ben befejezett falfestményei; ezek közül legérdekesebb az, mely egy lovagviadalt ábrázol s aránylag elég élénken. A neuhausi várkastélyban levő, de nagyon megrongálódott festmény a II. Vladislav-féle alkotmány fölötti utolsó tárgyalást állítja elénk. — Neuhausi IV. Henriknek, a ki e festményt befejezteté, valamint három első feleségének és leányának, Annának, arczképét a neuhausi várkastély kis kápolnájában látjuk. A klingenbergi falfestmények nagyobb része Schwamberg Bohuslav (1473—1490) és Schwamberg Kristóf (meghalt 1534-ben) alatt fejeztetett be. Czímerek nyújtanak tájékozást minden egyes festmény kelet- kezésének ideje felől. A petschaui egykori kastélykápolna falképeinek maradványai elütő jellegűek, a mennyiben a nürnbergi iskolát követik. Rosenbergben a Mária halálát ábrázoló kép a XV. századbeli osztrák festmények fölfogására mutat, viszont a prachatitzi városi templom szen-