Seite - 360 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

360 télyének külsején levő kép, mely a keresztre feszítést ábrázolja, a német művészet fölfogását követi. A falképekkel lépést tartottak a tempera festésű függő-képek és oltár- képek, melyeknek készítését nagyon elősegítette a növekvő Mária-tisztelet. A XIV. századnak néhány nevezetessé vált Madonna-képét csekély változ- tatással sokszor ismételték. így a teindlesi Madonna motívuma ismétlődik a steinkircheni képen, a goldenkroni Madonnáé a prágai székesegyház egyik Mária-képén, a leitomischli, valamint a herczeg Schwarzenberg Adolf József birtokában levő kép utánzata a königsaalinak ; a hohenfurti Madonna leg- többször ismétlődik, jelesül Neuhausban, Wittingaüban. E képek közül többnek keretét szentek és angyalok alakjai díszítik. Ilyen festett keretű képek vannak Prágában „a művészet hazafias barátai "-nak gyűjteményében, az István-templomban, a hohenfurti képgyűjteményben, a bécsi cs. kir. művészeti és ipari múzeumban ; ilyen kerete van a prágai székesegyházban levő és Vera-ikon név alatt ismert festménynek is. Olasz, német, bizanczi és hazai fölfogás egymás mellett és egyaránt érvényesült. Az idegen hatás alatt keletkezett legszebb művek : a mutinai Tamás által festett Madonna Karlsteinban, a hat szentet ábrázoló kép Leitmeritzben, az egyházmegyei múzeumban, a keresztre feszítés Emaus kolostorban, végűi a Rosenberg család egyik tagja által alapított hohenfurti képsorozat. A festészet ez ágának Csehországban a leghatalmasabb alkotásai a deszkára festett és szenteket ábrázoló képek, melyek a karlsteini kereszt-kápolna falainak burkolatáúl szolgáltak, s melyeket Theodorich udvari festő 1360-tól 1370-ig fejezett be. A mester a szentek tisztes alakjait nem sokszor ismételt minták nyomán, hanem a valóságra támaszkodva, a korabeli embereket tanúlmányozva állítja elénk; eredeti fölfogása, rajza és színezése a cseh festészet e korszakának jellemző sajátossága, melynek mintegy előzményét ismerjük föl a blanitzi templom festményében, mely Szent Egyedet, s tőle jobbra és balra Adalbertet és Prokopot ábrázolja. E sajátosság mutatkozik vlasimi Oéko János érseknek a karlsteini képekkel majdnem egyidejű fogadalmi képén is, melyen a trónoló Madonna környezetében ábrázolt alakokat, névszerint az alapítót, a császárt és ifjú fiát, valamint az ország védszentjét élénk valószerűség jellemzi. Ugyanezen fölfogásra mutatnak Prágában a Kleinseite Miklós-templomában levő kép, mely Szent Venczelt és a Dubeéekből származó kép, mely Cseh- ország védszentjeit ábrázolja. A mondott irányban önállóan haladt tovább a wittingaui mester, kinek művei közé sorozhatjuk a St. Magdalenából