Seite - 363 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

363 Ilyenek: a prágai keresztes urak nagymestere, Leo, számára 1356-ban befejezett breviárium, stitnéi Tamásnak a keresztény igazságról 1376-ban írt tankönyve (Prága, egyetemi könyvtár), Kunsso prágai templomatyának 1388-ban befejezett bibliája (gróf Nostiz-Rhinek Erwein könyvtára), végűi radetzi Venczel prágai kanonok missaléja (Prága, érseki káptalani könyvtár). Ugyanekkor alsóbb rendű kézművesi termékek is keletkeztek. Ilyenek : a kaplitzi és a slovenitzi missale (Prachatitz, wittingaui levéltár), az 1411-től 1414-ig készült leitmeritzi biblia (Leitmeritz, püspöki könyvtár, wittingaui levéltár). A franczia minták hatása már mutatkozott II. Venczel özvegye, Erzsébet cseh királyné antiphonariumán és breviáriumán (Raigern, apátsági könyvtár), de határozottan érvényesült pardubitzi Ernő érsek Mariale és Orationale nevezetű imádságos könyvein, neumarkti János leitomischli püspök Liber viaticus czímű könyvén (Prága, cseh múzeum), végűi vlasimi Ocko János olmützi püspök — 1351-től 1361-ig — missaléján (Prága, érseki káptalani könyvtár). A IV. Venczel alatt keletkezett képes kézíratok arról tanúskodnak, hogy a miniatur-festők alkotó ereje ekkor már hanyat- lásnak kezdett indulni. IV. Venczel idejebeli művek : oransei Vilmosnak 1387-ben befejezett kézirata (Bécs, művészet-történeti udvari múzeum), továbbá a híres német biblia és az „arany bulla" (Bécs, udvari könyvtár). Ellenben a korábbi nemes fölfogás jellemzi a következő műveket: az 1402-ben vechtai Konrád számára írt bibliát (Antwerpen, Musée Platin-Moretus) és a hasenburgi Zajíc Zbynko prágai érsek számára klattaui Laurinus által 1409-ben készített missalét. A IV. Venczel udvaránál foglalatoskodó Frana, Miklós, Venczel és János udvari miniátorok közül az első a Venczel-féle biblia több képét festé. Nem tekintve a fölsorolt fő műveket, a külföldi és a hazai könyvtárakban csekélyebb művészeti becsű számos olyan képes kézírat őriztetik, mely Csehországban készült. Mert a miniatűr-festészet még a huszita háborúk után is sok derék művet alkotott és a XVI. században elterjedt sokszorosító művészetek, a fa- és a rézmetszet ellenében jó ideig megállta helyét, míg utóbb a renaissance művészet hatása alatt egészen átalakúlt. A cseh nyelven írt képes kézíratok közül említésre méltók : a kladraui és a tábori biblia, a prágai egyetemi könyvtárban őrzött ó-testa- mentum, a padefovi Fülöp számára 1435-ben írt biblia (Bécs, udvari könyvtár), és még több. A XV. század közepétől kezdve az egyházköz- ségek iparkodtak képekkel ellátott énekeskönyveket (cantionale) szerezni. XVI. századbeli énekeskönyvvel számos város dicsekszik. A kuttenbergi 46*