Seite - 364 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

364 (Prága, herczeg Lobkowitz könyvtára) és a leitmeritzi híres énekeskönyv a XV. századból való. Hogy egy és ugyanazon fajbeli munkát mily külön- bözőképen állítottak elő, arra például szolgálhatnak egy felől a humpoleci János által 1486-ban készített kuttenbergi missale, más felől a Mátyás illuminátor által vrchovisti Smisek udvarmester számára írt missale (Bécs, művészet-történeti udvari múzeum). Gondos, szabatos kimunkáltságúak és részben a régi fölfogáshoz ragaszkodnak a sternbergi László számára készült kézíratok. A csehországi miniatűr-festészet fejlődését jobbára a hazai mesterek irányították, ámbár helylyel-közzel a német művészettel szorosabb érintke- zésbe jutott, a miről a Bart Ulrik által Magdeburgban befejezett és 1491-ben Tepl kolostor által megszerzett képes kézíratok tanúskodnak. IV. Károly korabeli, bizonyos tekintetben nemzetközi jellegű művészeti fölfogás a huszita háborúk után mind inkább kézművesi ügyességgé fajúit és végleges hanyatlásnak indúlt. A renaissance, barokk és rokoko festészet és szobrászat. A renaissance festészet alkotásainak sajátságos volt a végzetük : a meg- előző korszak festményeinél aránylag csekélyebb számban maradtak fönn. A városok könyveiben és a festők testületének följegyzéseiben előfordúló számos név után Ítélve a XV. század végén roppant sok festménynek kellett készülnie. Azonban e följegyzések alig nyújtanak tájékozást a művészet fejlődése felől. Rengeteg sok művész nevét olvassuk, de egyiket sem kapta szárnyára a hír, a dicsőség; a testület valamennyit maga alá rendeli, s nem ismer különbséget a nagyobb tehetségű és a közepes mester közt; a véneké a tisztelet, az ifjabb tagok nem visznek szerepet. Nem szükséges, hogy a vének egyszersmind a legkiválóbb művészek legyenek; elég ha ájtatosak, r becsületesek, tapasztaltak és megbízhatók. Es ha a sok közül egy-egy kitűnt a maga korában, nem volt meg benne a dicsőségnek az a vágya, mely másutt arra indítá a mestert, hogy nevét a művén maga örökítse meg. önként érthető, hogy a XV. század második felében leginkább a németalföldi festészeti iskola hatása uralkodott. E hatás leghatározottabban nyilvánúl a kuttenbergi Borbála-templom azon kápolnájának a falfestményein, a melyet vrchovisíi Smisek Mihály udvarmester 1485 után díszíttetett föl. A keresztre feszítést, Augustust és Sybillát, Trajanus igazságosságát, Salamon és Saba királynője találkozását ábrázoló e festmények közeli rokonságban