Seite - 369 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

370 zőnek valószínűleg sajátkezű rajzolású arczképét is. Méltó utódként Stary János Kantor lépett nyomdokaiba, a ki, úgy látszik, szintén sok festőt foglalkoztatott. Az ő műhelyéből kerültek ki többek közt Jungbunzlau város- nak 1572-ik évi keletű cseh énekeskönyve, továbbá a prágai Kleinseiténak szintén 1572-ik évi és Lomnitz városnak 1580—1583-ik évi énekeskönyvei. Nem egyenlő művészi becsű munkák ezek; a festmények megváltozott ízlésre vallanak ; a kezdőbetűk ékítményei és az alakok egyaránt német- alföldi hatás alatt állnak. A könyvfestés terén Táborsky mellett a legérdekesebb személyiség Ornys Mátyás, a kit I. Ferdinánd 1562-ben „de Lindperktt előnévvel ruházott föl, a ki a cseh királyság földmérői tisztjét viselte és az ecsettel szint' oly ügyesen bánt, mint a körzővel. Kiválóbb művei Leitomischl városnak 1563-ik évi ésTrebnitznek 1575-ik évi énekcskönyvei. Festményei tartalmas és élénk elöadásúak, hogy úgy mondjuk, ó-testamentomi zamatúak, a mi nagyon tetszett a bibliában járatos huszita híveknek; a köznapi életből ellesett egyes jelenetei megkapóan jellemzők; ékítményei az olasz ékít- ményekhez hasonlítanak, sőt a trebnitzi énekeskönyvben már barokk ízlésű formák is találkoznak. A Csehországban tartózkodó olasz művészek a XVI. század második felében tetemesen elősegítették az olasz festészeti irány uralmát. Ferdinánd főherczeg idejében a Prágában időző Francesco Terzio udvari festő különféle tervekkel foglalkozott. A vidéki városokban és a kastélyokban is föltűnnek az olasz festők és versenyeznek a hazai mesterekkel. 1565-ik év táján Baptista de Testo nevű olasz foglalkozik a vidéken. Prágában kölcsönös féltékenység uralkodott, s fölötte ritka eset, hogy a cseh és a német mesterek elismerik az olaszok érdemeit. Azonban már Miksa idejében megjelennek a németalföldiek is; sorukat Bécsben két ifjú művész : Spranger Bertalan festő és De Monte János szobrász nyitják meg. Miksa halála után mind a kettő Prágába kcrűl ; az utóbbi csakhamar eltűnik ; Spranger azonban megveti a lábát, Prágában letelepszik, II. Rudolf kinevezi udvari festővé, 1595-ben pedig nemesi rangra emeli, s ekként e jövevény mintegy fejévé lett az utána érkező németalföldi művészeknek. Ezek sorában az elsők : Sadeler Egyed rézmetsző, a ki mint Spranger, szintén Antwerpenben született, acheni János festő, kit II. Rudolf szintén udvari festőjévé tett (meghalt Prágában 1615-ben), továbbá Rotten- hammer János festő, Heinz József, Hoefnagel Jakab, Saveri Roelant és még