Seite - 372 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

373 és azt a prágai István-templomban fölfüggeszsze. E kép, mely a halál fölött győzedelmeskedő Krisztust ábrázolja, egyike legjobb müveinek. A síremlék, mely majd hant-, majd epitaphium-alakú, a szobrászat fejlődésében is nevezetes szerepet visz. A hantalakú sír, a milyenek például a Premysl-féle sírok IV. Károly idejéből, mindig a fő és a legfőbb urak kiváltsága maradt. Az ilyen sír rendszerint a templom közepét foglalja el és akkor sem komoly hatás nélküli, ha kevésbbé tökéletes előállítású, a milyen példáúl Pernstein János síremléke a pardubitzi templomban. Tökéletes alkotás a prágai székesegyházban levő mauzóleum, melyet II. Miksa rende- letére Collin Sándor 1564-től 1589-ig készített. Eredetileg Miksa szüléinek volt szánva, s födelét azoknak alakjai foglalták volna el ; de utóbb a korán elhalt Miksa alakja is rá került. A kőből faragott és különösen éjszaki Csehországban gyakori síremlékek közt nem ritkán igen kiváló müvek is fordúlnak elő, a milyenek példáúl a benseni templomban salhauseni Wolf síremléke 1589-ből, a szobrászati művek Waltirschben, Redern Frigyes és Menyhértnek 1565 és 1610-ben készült síremlékei Friedlandban, a bfesovitzi Brozansky család tagjainak sír- emlékei 1583- és 1588-ból a brozani templomban, és még sok más. Érdekesek Lobkowitz Jánosnak és Györgynek a prágai székesegyházban a Martinitz-féle kápolnában és a kápolna mellett levő síremlékei, melyek közül jános síremlékét 1581-ben kötött szerződés szerint Strasryba Vincze launi kőfaragó készíté, de munka közben, 1594 előtt meghalt. E síremlék után ítélve Strasryba mester ügyes kőfaragó lehetett, a ki megérdemli, hogy a művészet története följegyezze a nevét. Sajnálatos, hogy legjobban dicsért műve, a szülővárosa, Laun számára 1574-ben készített kút elpusztúlt. Még egy veszteségről kell itt megemlékeznünk, mely annál sajnosabb, mivel újabb időben történt; értjük a prágai ó-városi Ring egyik díszének, a drahobejli Krocín Venczel Primator alatt 1590-től 1593-ig készült szép kő kútnak a pusztúlását. Csak néhány darabja jutott a cseh országos múzeumba. Strasryba műveihez való szembe szökő hasonlóságánál fogva nem lehetetlen, hogy vagy az ő, vagy valamely ő vele egyenrangú mester vésője alól került ki. A kőfaragó föladata volt a városok tereit és fő útait nagy kő kútakkal ellátni, az érczöntő pedig a kerteket díszíté szökőkútakkal. A XVI. századbeli érczöntő foglalkozása helylyel-közzel igen sokoldalú volt, felölelte a művészi ipar számos ágát és kiterjedt a fegyverkészítésre is. A brünni születésű