Seite - 373 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

374 Jaros Tamás sokoldalúságánál és tehetségénél fogva a Csehországban dolgozó érczöntők egyik legkiválóbbja volt; I.Ferdinánd 1547-ben (?) királyi fegyver- kovácscsá tette; 1548-tól megszakítás nélkül foglalatoskodott. A legnagyobb és legszebb harangok Jaros műhelyéből kerültek ki ; többféle lövő fegyvert készített; végűi egyik legérdemesebb műve az az „éneklő kúttt, mely a hradschini királyi kastély kertjét díszíti. A prágai egyetem könyvtárában őrzött „Mathesis bohemica" czímű kéziratban az ágyúk, mozsarak, harangok és kannák öntésére vonatkozó útasítások közt előfordúl a szóban levő kút rajza is a következő cseh fölírással: „E kút a prágai kastélyban 1554-től kilencz évig készült és Tamás mester fegyverkovács műve és az enyém bytyszkai Vavíinec Kfzickáé, mert én mintáztam az alakokat, Wolf fegyver- kovács készíté az öntőformákat és együtt öntöttük a kútat". E följegyzés mindenben helyesnek bizonyűlt; írója csupán az évszámban tévedt, a mi sok találgatásra adott okot. 1554 helyett 1564-et kellett volna írnia. 1563-ban támadt a kút eszméje és Francesco Terzio festő bízatott meg, hogy készítsen hozzá vázlatot. Úgy látszik, e vázlat nem valósúlt meg. 1564-től 1569-ik készült a kút, de csakis Jaros Tamás mesternek 1570-ben bekövetkezett halála után állították föl a kastély kertjében. A Vavíinec Kriőka által említett Tamás mesteren és Hofprugger Wolf mesteren kivűl, a ki jaros halála után királyi fegyverkovács lett, még Peiser Jánosnak és Anthoni de Campionnak is volt része e műben ; Peiser a talapzat és alsó medencze, Campion pedig a felső medencze és dudáló alak mintáját készíté. Egy más esetben a kerti kútat külföldön rendelték meg. Lobkowitz János a Hradschinon levő kertje számára 1599-ben Wurzelbauer Benedeknél Nürnbergben készíttetett egy kútat, melyet 1600-ban állítottak föl; ezt 1648-ban egyéb zsákmánynyal együtt elvitték a svédek. A kúthoz tartozó csoport, mely Venust és Ámort ábrázolja, sokféle viszontagság után herczeg Liechtenstein János ajándoka gyanánt a prágai iparművészeti múzeumba került. Azonban a Prágában alkotott e fajta művek közt a legkiválóbbak azok a szobrok, melyeket Adrian de Vries a Wallenstein-féle kert számára készített. Állítólag 1590 óta dolgozott volna Prágában ; 1593-ban itt fejezte be Mercur és Pandora csoportját, mely most Párisban, a Louvreban van; majd egyéb művek sorában elkészíté II. Rudolf mellszobrát. Adrian de Vries 1622-től 1627-ig ismét Prágában tartózkodott, s ezúttal számos alak, csoport, váza került ki műhelyéből; valamennyinek az volt a rendeltetése, hogy Wallenstein