Seite - 379 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

80 ez ábrázolásoknak; dicsőítésük mintegy visszatükrözi a papságnak ez idő- beli hatalmát. Reiner számos kastélyban is dolgozott ; sajnos, hogy e fajbeli legkiválóbb művei, a prágai Cernín-palota freskói, teljesen elpusztultak. Reiner példájának nagy része volt benne, hogy a fresko-festés terén lábra kapott az ügyesség fitogtatása. Minthogy a legtöbb és a legszebb föladat a templomok díszítésében kínálkozott, szinte természetes, hogy a szerzetes papok közül is többen művelték a freskót. Első helyen áll Nosecky Siardus, strahovi premontrei, a ki különösen a strahovi kolostort díszíté pompás színezésű, mozgalmas képekkel ; Raab Ignácz jezsuita műveit komorság, sivárság jellemzi. Mind a kettő Reiner kortársai közé tartozik. A következő nemzedék még uralkodik a festészet minden eszköze fölött, de lassanként modorossá válik, s művei sokszor a színfali festés hatását teszik. Aránylag legkiválóbbak : Supper Tadeas, a sedleci kolostor képsorozatának festője, Kővár Károly, a ki Kuttenbergben is dolgozott, végűi a szertelenül czikornyás Hager J., a ki Palcko tanítványa. Reinernek legutolsó eltörpült utódai a nimburgi származású Kramolin József jezsuita és fivére, Kramolin Venczel. Az egyház annyira elfoglalta a művészetet, hogy a festészet egyéb fajai, a tájkép és az életkép egészen háttérbe szorultak. Mindazáltal nem volt hiány olyan festőkben, kik a hollandi iskola példája nyomán buzgón művelték a tájképet, a csendéletet s a többi fajt. A tájfestészetben nagyobb tevékenységet fejtett ki a kuttenbergi származású Hartman János Jakab és két fia : Ferencz és Venczel ; csínos csendéletet, kivált virágokat festettek : Angermayer Adalbert és tanítványa, Hirschely Gáspár (született Prágában 1701-ben, meghalt 1745-ben). Rendkívül termékeny festő Grund Norbert (született Prágában 1714-ben, meghalt 1767-ben), a ki mindenféle tájképet festett, falusi, vadászati jeleneteket, lovas csatát és effélét ábrázolt ; később Watteau hatása alatt szívesen választá tárgyúl a szerelmi jeleneteket ; művei- ben itt-ott föltűnik a prágai élet is. Könnyedén, ügyesen festett; sokszor ötletes képei kis terjedelműek s annak idején oly nagy kedveltségnek örvendettek, hogy Balzer rézmetsző érdemesnek tartotta közűlök többnek rézmetszetben való sokszorosítását. A nagy építészeti tevékenység előmozdította a díszítő művészeteket, kivált pedig a szobrászatot. A stucco-díszítmény és a szobrászati művek viszik e korban a fő szerepet ; a fafaragást és a bronzöntést egészen elhanyagolják. A bronzöntés terén az utolsó nagyobb művészeti alkotás Szent Jánosnak