Seite - 384 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

385 1771-ben pedig cs. kir. udvari és kamarai festővé lett és számos előkelő személy arczképét festé; Hickel Antal ellenben nagyobb utazások után hosszabb i%deig Párisban tartózkodott, a hol Mária Antonia királyné párt- fogását élvezte; számos arczképét festett; majd a forradalom elől Londonba menekült; ott festé egyebek közt 1793-ban az angol alsóházat ábrázoló nagy festményt, mely 96 arczképből áll s melyen Pitt és Fox a fő alakok. A schluckenaui születésű Kindermann Domonkos eleinte Raab Ignácz jezsuita festő tanítványa volt Prágában ; utóbb szintén Bécsbe került, a hol oltárképeket, az ó-kori történelemből vett jeleneteket és arczképeket festett. Meghalt Bécsben 1817-ben. Két másik prágai festő, névszerint Scheyerer Ferencz tájfestő (született Prágában 1762-ben, meghalt Bécsben 1838-ban) és Plazer József építészeti festő (született Prágában 1752-ben, meghalt Bécsben 1810-ben) szintén Bécsben telepedett meg. A bécsi hírneves réz- metszők között is találkoznak csehországi születésűek. Ilyen például Mansfeld János Ernő (született Prágában 1739-ben, meghalt Bécsben 1796-ban), a ki 1767-ben az akkor alapított rézmetsző akadémiából Schmutzer Jakab iskolájába lépett és e jeles mesternek egyik legkiválóbb tanítványa volt. A Bécsben letelepült csehországi szobrászok közül említésre méltó Prokop Fülöp. Született Rechbergben 1740-ben; a bécsi akadémián tanúit. 1772 óta Beyer Vilmos udvari szobrász segédje volt; a schönbrunni kertben levő szobrok közül többet mesterével együtt készített; önálló művei az Aeneast és Anchisest ábrázoló csoport, továbbá Bécsben a piaristák temploma előtti téren levő Mária-oszlop és mellette négy szent. Csehországban, Krumauban született Roppacz Ágoston is, a ki szintén a bécsi akadémia, névszerint Zauner tanítványa; mesterének II. Lipót császár emlékszobra körűi segédkezett. Néhány csehországi származású művész, miután magát a bécsi akadé- mián kiképezte és több éven át Bécsben dolgozott, ismét visszatért hazájába, a hol közelebbi környezetére serkentőleg hatott. Ezek közé tartozik Jahn János Quirin (született Prágában 1739-ben, meghalt ugyanott 1802-ben), a ki Ossegben honos régi művész-családból származott; visszatérte után számos oltárképet és fresko-képet festett, azonkívül pedig mint építész és író is működött és a hazai művészet története körűi nagy érdemeket szerzett. Jahn tagja volt a bécsi cs. kir. akadémiának, azonképen Kohl Lajos építészeti festő is (született Prágában 1746-ban, meghalt ugyanott 1821-ben), a ki Schmutzer iskolájában tanúit; 1775-ben meghivatott rajztanítóúl a Prágában Cs. 49