Seite - 392 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

§9§ a művészeti állapotokat, melyeket maga átélt, és az egykorú cseh művészek életrajzának megírásával kitűnő érdemeket szerzett. Cermák Ferencz (meg- halt 1884-ben) és Javűrek Károly, kik később az antwerpeni művészeti iskolán a festésben alapos avatottságot sajátították el és örömest ábrázolták a Csehország történetéből vett jeleneteket, a melyek bőséges tárgyat nyúj- tottak művészetüknek. Brandeis János (meghalt 1872-ben), a ki érettebb korában egy ideig Párisban dolgozott és Umlauf Ignácz (meghalt 1851-ben) jó hírnevű arczkép-festőkké váltak. Dvorák Antal (meghalt 1881-ben) az első cseh genre-festő volt, az első, a ki a falusi nép életét egyszerűen, de nagy igazsággal ábrázolta. Báró Ramberg Arthur, a legelőkelőbb német genre-festők egyike (született Bécsben 1819-ben, meghalt Münchenben 1875-ben), első kiképeztetését a prágai művészeti iskolának köszönte, a melybe 18 éves korában vétetett föl, a mikor atyja, mint a Trapp ezred parancsnoka, épen Prágában állomásozott. A jelen század négy első tizedére eső korszakban, mely Kadlik halálával záródik be, a táj festészetet úgy szólván senki sem művelte. A prágai művé- szeti iskolán fönnállásának első tizenhat esztendeje alatt Bergler József mellett ott működött ugyan Posti Károly is, mint a tájfestészet tanítója, de csak Manes Antal volt az egyedüli tanítványa, a ki szélesebb körben ismeretes. Posti Károly halála után állását tizenkilencz évig betöltetlenül hagyták. Csak 1835-ben állították föl ismét a tájfestészeti iskolát és annak vezetésével Manes Antalt (született Prágában 1784-ben, meghalt ugyanott 1843-ban) bízták meg. Manes, mesterének példáját követve, kicsinyes fölfogással ragasz- kodott régi mintaképeihez; olasz eszményi tájképeket festett, de a nélkül, hogy Olaszországot valaha látta volna. A tájképeket a hagyományos iskolai modorban állította elő, noha a hazai tájak tanúlmányozásában egészen elfogúlatlanúl a saját fölfogását követte, ezt azonban a még akkor uralkodó ízlés hatalma miatt nem volt eléggé bátor tájképein alkalmazni. A művészeti iskolán ideiglenesen tanították a rézmetszést is; „a művé- szet hazafias barátainak egyesülete" a császári udvar kívánságára Herzinger Antal (született Felső-Ausztriában, Fallbachban 1763-ban, meghalt 1826-ban) cs. kir. ösztöndíjasnak és aquatinta rézmetszőnek 1800-ban lakást adott a Clementinumban és megengedte neki, hogy az egyesületnek rézmetszetek nyomására szolgáló sajtóját használhassa. Herzinger csak 1806-ig tartotta meg ez állását. Tanítványai voltak: Drda József (1781, meghalt 1833-ban), a ki Bergler számos rézmaratásának nyomtatását eszközölte, továbbá Cs. 50