Seite - 393 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

3§4 Pucherna Antal, a ki tanítója volt gróf Buquoy Lajos élénk tehetségű rézmaratónak, végűi Döbler György, a ki Führich számos rajzát rézbe metszette, utóbb pedig a rézmetsző iskolát vezette, s mind több tanítványt avatott be a művészet ez ágába, így példáúl a hohenelbei születésű Wiesner Konrádot, a ki 1847-ben, élete java korában, Rómában meghalt. Bohmann Péter, élelmes művészeti kiadó érdeme, hogy néhány törekvő és nagyobb önállósággal föllépő fiatal művészt, első sorban Führich Józsefet, műveiknek sokszorosítása által széles körben ismeretessé tett, úgy, hogy ezek közelebbi érintkezésbe jutottak a nagy közönséggel. Bohmann e törekvéseit és a művészek érdekeit hathatósan elősegítette Machek Antal, a kinek kő- nyomásra berendezett intézete volt. Machek Antal (született 1774-ben, meg- halt 1844-ben), jeles arczkép-festő, Kohl Lajos tanítványa Bécsben, Kunike festőtől elsajátította a kőnyomtatást és az első volt, a ki a lithographiát, föltalálójának, Senefeldernek (született 1771-ben, meghalt 1834-ben) szülő- helyén, Prágában meghonosította, a művészet érdekében fölhasználta. A prágai akadémia fönnállásának már első évtizedeiben úgy nevezett művészeti kiállításokat rendezett, a melyeken nevezetes festményeknek tanít- ványai által tollal vagy krétával gondosan készített másolatait, ezeken kivűl pedig az intézetet végzett művészeknek önálló kísérleteit mutatta be a nagy közönségnek. Bergler idősebb tanítványainak sorsa szomorú volt, a mennyi- ben az úgy nevezett classicismus tartalmatlan formái a közönséget nem igen lelkesítették. E szerencsétlen művészek mindig csak magukra és ugyanazon körülmények közt felnőtt társaikra utasítva s nem ismerve az ország határain túl föllendült művészeti életet, meg voltak fosztva mindattól, a mi bennük a munkakedvet élesztette volna. A művészet hazafias barátai egyesületének néhány tagja úgy akart a bajon segíteni, hogy részvényekre vállalatot alapí- tottak, melynek az volt a czélja, hogy a kiállításokon hazai művészek termé- keit megvásárolja és kisorsolja. A vállalat különös tekintettel volt azokra a művészekre, a kik az egyesület művészeti iskolájában nyerték kiképeztetésüket. Helyesen belátván, hogy a külvilágtól való tartós és szigorú elzárkózás káros hatású lehet a művészet tovább fejlődésére, hogy ennélfogva föltétlenül szükséges a művészeknek és a művészet barátainak látókörét tágítani, néhány tekintélyes férfi arra törekedett, hogy ennek útját egyengesse. E férfiak élén a művészet két nemes barátja állott, dr. Klar Alajos és négy évvel ennek halála után gróf Thun-Hohenstein Ferencz, a kik gyakorlati érzékkel meg- találták a hazai művészet előmozdítására szolgáló leghelyesebb eszközöket.