Seite - 417 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

418 A genre-festészetet e század első tizedeiben egészen elhanyagolták, csak később, midőn Ruben vette át a prágai akadémia vezetését és külföldi művészek genre-képeket küldtek a prágai művészeti kiállításokra, kezdtek gondot fordítani a festészet e fajára. Nem tekintve Grund Norbert (született 1714-ben, meghalt 1767-ben) társalgási képeit, a genre-festészet Cseh- országban ötven évnél nem idősebb, azonban gyorsan nagy virágzásra jutott, és ez idő szerint első rangú mesterek művelik. Schikaneder Jakab (született Prágában 1855-ben), a prágai cs. kir. ipar- művészeti iskola tanára, művei nagyobb részében a nép életének komolyabb oldalát állítják elénk. Ilyenek például „Szomorú hazatérés" és „Az otthon elkövetett gyilkosság" czímű festményei, melyek közül különösen az utóbbi megragadó hatású. Ostenfeld Rudolf, a ki, mint cseh származású katonatiszt fia, Veronában 1856-ban született és Nachodban honos, a bécsi akadémián végezte tanúlmányait, utóbb Münchenben telepedett le, most azonban Bécs- ben gyakorolja művészetét. 1882-ben behatóan tanúlmányozta Bosznia, Herczegovina és Dalmáczia vidékeit és lakosságát. Nem szorítkozik, miként Cermák Jaroslav, egyedül a montenegrói és a szomszédos dél-szláv népek életének ábrázolására, művészete felöleli az egész Balkán félszigetet. Ilyen tárgyú festményei példáúl : „Zsákmányukkal visszatérő albán rablók", „Avén hegedűs és leánya", „Két őr". Ez utóbbin egy fölfegyverzett cserkesz és egy meglánczolt oroszlán őrzi egy palota bejáratát. A „Kivégeztetett" czímű nagy festménye a montenegrói népélet egy regényének tragikus befejezését ábrázolja. Tuma Károly, a ki a prágai akadémián tanúit és Rex Oszkár, a ki Párisban képezte ki magát, találó hűséggel ábrázolják katonáink életét. Tuma Károly mint tartalékos tiszt vett részt Bosznia elfoglalásában és ez idő óta híven ragaszkodik ecsetjének e kedvelt tárgyához. Rex Oszkár szívesen ábrázolja a mai életből vett jeleneteket is. Payer Gyula született a Teplitz melletti Schönauban 1842-ben; isme- retes mint az Ortler hegycsoport átkutatója; utóbb az éjszaki sarkvidékre útazott és Weyprechttel egyetemben fölfedezte a Ferencz-József földet (1872 —1874); festővé csak későbben, 1882-ben kezdte magát képezni, s pedig először a müncheni akadémián, majd Párisban tanúit. A Franklin- féle expeditio egyes jeleneteit („A halál öble") és saját éjszaki sarki élmé- nyeit („Soha se hátra!" a bécsi cs. és kir. művészettörténeti múzeumban), élénken ábrázoló festményei által világhírűvé vált; jobbára Münchenben, Párisban és Bécsben tartózkodik. Friedländer Frigyes 1825-ben született