Seite - 419 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

71 nagyanyjuknál") és Jedliéka W. („Emlékezés az elmúlt dicsőség napjaira"), továbbá korábbi társaik: Trsek Vilmos, Slaby Ferencz („A mákföldön", „A pataknál"), a kik legszívesebben a szabadban, a mezőn, a házi kertben festenek. Mint Bécsben, Münchenben is van cseh művész-gyarmat, melynek tagjai az ottani akadémiát látogatják, vagy látogatták, azután ott állandóan letele- pedtek és „Skreta" nevet viselő egyesületet alapítottak. A már korábban említetteken kivűl Münchenben települt le Seifert Alfréd, a ki „Müncheni élet" (a Salva tor-sör mellett) czímű festményével, mint genre-festő is nagy tetszést aratott. Münhenben él a Schlan melletti Vranában született Vcsin Jaroslav is, a ki jóízű valószerűséggel ábrázolja a felső-magyarországi tót parasztság életét és a csehországi nagy vadászatokat. Ide tartozik Doubek Ferencz és még számosan. Marold Lajos, a ki mintegy két évig volt a müncheni akadémia látogatója, legjobb művét „A prágai tojáspiaczon" (Prágai képtár) a prágai akadémiára való visszatérte után Pirner Miksa tanár műhelyében festé. Néhány év óta Párisban lakik, a hol az újabb regényekhez rajzol képeket és nagy elfoglaltsága a mellett tanúskodik, hogy e téren való működése általános tetszésben részesül. A Münchenben élő Stuchlik Kamill és a Weinjarban élő Rolletschek József szintén azon ifjabb művészek csoportjába tartoznak, a kik a művészet elemeit a prágai akadémián sajátították el, további kiképzésüket azonban valamely külföldi művészeti iskolán nyerték. Stuchliknak finom ízlésű genre- képei és krétarajzú arczképei nagy elismerést vívtak ki. A Frauenbergben született és Párisban élő Vácha Rudolf előkelő kidolgozású és kedves színe- zésű festményei Charles Chaplin tetszetős modorához hasonlítanak. Nadherny Manó, ki szintén Párisban él, becsületére válik Jules Lefebre, Benjamin Constant és L. Doucet műhelyének, a hol tanúit. Laukota Hermin szintén a franczia festészet hatása alatt áll, s egyike azoknak a nem nagy számú művészeknek, kik a rézmaratás művészetét is gyakorolják. A Párisban élő Sochor Venczel tárgy tekintetében sokoldalú művész, egyszersmind egyik legkiválóbb művelője a Párisból kiindult és a legújabb korra nézve oly jellemző szabad ég alatti (plein aire) festészetnek. Első műveivel, így példáúl „A fürdő után" czímű képével, mely fehér márvány- nyal burkolt fürdőszobában egy leányt ábrázol, bebizonyítá, hogy igen finom színérzékű festő, majd néhány jeles arczképet festett, melyek közt legkiválóbb a Dally W. ezredesé, az 1889-ik évi párisi kiállításon pedig az „Ürnapi