Seite - 430 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

431 ben, majd a Zsófia-szigeten a Saalgebäude vendéglő termeiben rendezték. E sokat vándorlott művészeti intézménynek végre szintén a Rudolphinum adott állandó otthont és alkalmatos kiállítási helyiségeket. A Rudolphinum megnyitásával egy időben a művészeti iskola is elhagyta a Clementinum collegium komor helyiségeit, a melyekben 18oo-tól fogva küzködött, s elfoglalta az állam által a Rudolphinum átellenében emelt — sajnos, nem elég nagy — épület derűit termeit. Marák Gyula tájfestő (született Leitomischlben 1835-ben) és Pirner Miksa (született Schütten- hofenben 1854-ben), a kik sok éven át Bécsben tartózkodtak, meghivattak tanárokúi a prágai akadémiára. A művészeti iskola a már néhány év óta itt tanárkodó Sequens Ferencz festő közreműködésével a meglevő eszközök mértéke szerint a mai követelményeknek megfelelő festészeti akadémiává alakíttatott át és ez idő szerint további fejlődés elé néz, a mennyiben 1893 őszén két újabb erővel, Brozík W. és Hynais A. tanárokkal gyarapodott. Csak a birodalom és az ország által engedélyezett segélyek tették lehetségessé, hogy az intézet növendékei behatóbban tanúlmányozzák a természetet, jelesül, hogy a természet után való festést, a mit Engerth honosított meg, kellőképen gyakorolhassák. A növendékek ugyanis évenként több héten át a vidéken tartózkodnak, ott tanáraik útmutatása mellett a természet után tájképeket és alakokat festenek, emezeket nem úgy, mint eddig szokás volt, zárt helyen, hanem a szabadban, különféle világításban. 1885 óta a festészeti akadémia mellett fönnáll a cs. kir. iparművészeti iskola, melynek czélja, hogy a művészi ipar számára a művészetben járatos erőket neveljen. E gazdagon javadalmazott intézetben a tanári állásokat jeles erőkkel töltötték be, a milyenek Myslbek József szobrász, Zenísek Ferencz, Liska Manó, Schikaneder Jakab festők és mások, a kik Csehország mostani művészeti állapota között nagy tekintélyű testületet alkotnak. A prágai és a pilseni állami ipariskolák, nemkülönben az ország számos helyén fölállított cs. kir. szakiskolák, a melyeken alapos készűltségű festők és szobrászok tanítanak, hathatósan elősegítik, hogy a rajzoló művészetek Csehországban mennél jobban meghonosodjanak és népszerűségük mennél inkább növekedjék. Csehország mostani élénk művészeti élete, melynek Prága a fő fészke, többféle művészi egyesületben nyilvánúl. Ez egyesületekben részt vesznek az írók és zenészek is, és czéljuk, hogy egy felől előmozdítsák a művészeti s tudományos komoly törekvéseket, más felől pedig hogy védjék a művészi és írói foglalkozás anyagi érdekeit. Vannak olyan egyesületek is, melyek