Seite - 433 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

434 Ekként a kisebb tárgyak előállítása nagy tökélyt ért el, a mire legjobb például szolgálnak a Sazava kolostor avatott kezű apátjai : Bozetéch, Diethard, Szilveszter, különösen pedig metzi Reginhard. A prágai templo- mokat és az ottani fejedelmi udvart is földíszítették a művészi ipar számos termékével, jelesül elefántcsontból és hegyi kristályból készült tárgyakkal. A prágai udvar a XII. században a magyar királyokkal és a byzancziakkal való sűrű érintkezés következtében rendkívüli fényt fejtett ki. Az udvar aranynyal és drágakövekkel díszített, gazdag ruhákat, arany és ezüst edé- nyeket kapott ajándékul ; rendkívül becsesek voltak ama tárgyak is, melyek az 1163-ik évben Milano ellen indított hadjárat alkalmával a csehek zsákmányául estek. E zsákmányból való egy pompás bronz gyertyatartónak a lába, mely a Szent Vitus-templomban őriztetik. Kétségtelen, hogy a kül- országokból ide került e tárgyak serkentőleg hatottak a hazai iparra és annak részben mintákúl is szolgáltak. A külországokból részint ajándékul, részint vásárlás utján számos iparművészeti termék jutott a Szent Vitus templom kincstárába, a hol azoknak egy részét ma is őrzik. E termékek közül a régibbek java idegen munka, így például az elefántcsontból faragott úgy nevezett Roland-szarvak, a zománczczal díszített régibb ereklyeszekrények és a régi ruhák marad- ványai. Azonban van számos olyan tárgy is, mely valószínűleg hazai készít- mény, így az állati alakot ábrázoló bronz gyertyatartók és aquamanilék, valamint a részben zománczozott bronz keresztek, melyek Csehország több vidékén előfordulnak. A művészi ipar termékei közé sorozhatjuk a cseh érmeket is, melyeknek verése a XII. században szokatlan tökélyre jutott. Számos alakon, jelesül az ország védszentjeinek alakján, a Krisztust ábrázoló mellképeken világosan fölismerhető a byzanczi művészet hatása. Miként a román művészet korszakából, hasonlóképen a csúcsíves művészet korábbi idejéből is fölötte kevés iparművészeti tárgy maradt fönn. A csúcsíves művészet Csehországban az építészet terén már a XIII. század első felében győzelmesen útat tört, a művészet kisebb termékein ellenben csak lassanként birt érvényre jutni. Az új korszak formái : a sokféle ször- nyeteg, a szirének, a mereven formált heraldikai alakok természetesen már jókor föltűnnek. Erre nézve jellemző példák : a Venczel és Ottokár királyok idejéből való, s kevésbbé sikerűit bracteat-képek, a II. Venczel király idejéből Klingenberg várban fönmaradt és német fölírásokkal ellátott téglák, melyek kövezetül szolgáltak és alakra nézve megegyezők az egyebütt,