Seite - 438 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

439 tűnik föl, mintha a benső hajlamból származó törekvéssel az a számítás párosult volna, hogy székvárosa, Prága, egy második Aachenné legyen, a hova minden felől számos zarándok vándoroljon a becses ereklyéket és kincseket bámulni. Kétségtelen, hogy Aachen példáját követte az ereklye- ünnep alapításával, a mely ünnepen a Károly-téren e czélból épített kápol- nában kiállította az összes klenodiumokat és ereklyéket, hogy azokat az összesereglett zarándokok bámulhassák. De bármit gondoljunk is, annyi bizonyos, hogy IV. Károlynak e törekvése következtében Prágában az ötvösség rendkívül föllendült, oly annyira, hogy Prága egész Európában fő helyévé lett a művészi ipar ez ágának. Prága hírneve odaédesgetett számos idegen ötvöst, nem csupán Csehország, Morvaország és Szilézia vidéki városaiból, hanem Ausztriából is, jelesül Bécsből, továbbá Bajor- országból, sőt az idegen ötvösök közt egy görög is fordul elő, a ki sajátszerű véletlenségből Csehország védszentjének nevét viselte : Wenceslaus Graecus volt a neve. Egyikük — Hanus — császári ötvös czímmel (aurifaber domini imperatoris) volt fölruházva, és az ötvösök közül sokan a festőkkel és a kép- faragókkal egyetemben tagjai voltak a festők azon czéhének, mely 1348-ban keletkezett. IV. Károly egy ereklyét ajándékozott az ötvösöknek, a kik az ereklye számára egy gót mitra alakú tartót készítettek és arra jogos büszke- séggel vésték azt a föliratot, mely tudtúl adja, hogy 1378-ban maga a császár ajándékozta „nekünk prágai ötvösöknek" Szent Eligius szigetét. Károly idejében és az utána következő korszakban, Venczel uralkodása alatt az ötvösök száma tetemes; nagyobb részüknek a műhelye a mai Károly- útczában volt, melyet akkor ötvös-útczának hívtak. És a szomszéd útczából, melynek maradványa ma is Plattnergasse nevet visel, áthallatszott ide a fegyverkovácsok, a sisakkészítők, az esztergályosok és a czinöntők mun- kájának zaja. IV. Károly korabeli ötvösművek különböző helyeken szétszórtan szép számban maradtak fönn, és véletlen ásatások eredményei így példáúl a Prágában a „Wahlplatz"-on (Na bojsti) 1890-ben napvilágra került lelet, tetemesen szaporítják számukat. Legnagyobb részük mostanig Prágában a Szent Vitus templom kincstárában őriztetik. E kincstárnak Károly idejebeli gazdagságáról tájékozást nyújtanak a leltárok, melyeket a kincstár őrei nagy szorgalommal készítettek. így példáúl a Bohuslaw esperes és Smil pap által 1387-ben készített leltár 27 szekrényt említ, melyekben 140 tárgy: fejalakú ereklyetartók, alakok, kezek, táblák, kis szekrények, szentségmutatók, %