Seite - 441 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

442 Leitomischl művészi érzékű püspöke. Egy hordozható oltár, mely most Admont kolostorban van, szintén becses emléke egy felől sternbergi Adalbert püspök művészi érzékének, más felől pedig a prágai ötvösségnek. A fémtrébelő művészi avatottságát olyan trébelt munkákon bizonyítja be, a melyeken magasabb szobrászati föladatra vállalkozik. Ilyenek jelesül a szenteket mellszobor alakjában ábrázoló ereklyetartók, melyeken a trébelés művészete a legtökéletesebb ; Szent Ludmillának ezüstből trébelt, egyszerűen formált, nyugodt mellszobra, mely IV. Károly idejéből való és Szent Vitus kincstárában őriztetik, továbbá Szent Péternek és Pálnak vörös rézből trébelt, erélyes kifejezésű mellszobrai az érseki palota kápolnájában, világosan mutat- ják, hogy a trébelés művészete a tökéletességnek mily magas fokára jutott, és egyszersmind mutatják azt is, hogy idők folytán mennyire megváltoztak a formák és a fölfogás; az utóbb említett mellszobrok ugyanis Venczel uralkodásának későbbi idejéből valók, és uniíovi Albik érsek (1412) neve van rájuk vésve. E mellszobrokon a trébelt és ponczolt ékítmények mellett zománcz is van, a mi különben nem ritkaság. Legáltalánosabb elterjedésű volt az olasz zománczhoz hasonló, mélyített ezüst alapba ágyazott zománcz, mely vagy áttetsző és ez esetben vagy zöld vagy ibolya színű, vagy pedig nem áttetsző és ekkor vörös pecsétviasz színű vagy pedig fekete. Az ezüst alapú fekete zománcz még a XV. században is előfordúl. Rendkívül érdekes IV. Károly negyedik feleségének, Erzsébet királynénak, Königgrätz város tulajdonában levő evőkészlete, az az zománczolt ezüst nyelű 24 kanala, a melyeken, miként e királyné övén is, részint ájtatos, részint szerelmi mon- dások vannak. Fölötte nehéz eldönteni, vájjon némely, féldrágakőből készült tárgy prágai termék-e, vagy hogy csak a foglalata prágai munka. Az e fajta tárgyak sorába tartozik az az onyxból való szép serleg is, melyet IV. Károly 1350-ben ajándékozott a Vitus-kincstárnak. A nagy számú kristály edények valószínűleg hazai termékek. Már IV. Károly uralkodása előtti időben is tétetik említés kristály tárgyakról, a IV. Károly idejéből fönmaradt számos e fajta tárgy pedig szinte kétségtelenné teszi, hogy a művészi ipar ez ága Csehországban otthonos volt. Egyszerű kristály lemezek az üveget pótolják és az ereklyék födeleiül szolgálnak ; a simított kristály helylyel-közzel színes drágakövekkel váltakozik; végűi a nagyobb kristályokból készülnek azon ereklyetartók, a melyekben az ereklye egészen látható. így példáúl lapos kristályokból tálakat vájtak, melyek közül az egyik tokúl, a másik födélül