Seite - 453 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

454 erdős vidékein, az Óriás-hegységben, az Érczhegységben, a Cseh-erdőben számos üveghuta volt, és az ország belsejében is, így például Pürglitzben keletkeztek újabb huták. Nem tudjuk, milyen volt a régibb cseh üveg; a fönmaradt legrégibb cseh üveg tárgyak a XVI. századból valók. Ezek hengeralakú, magas serlegek, melyeket zománcz festésű családi czímerek, helylyel-közzel vagy arany festésű, vagy gyémánttal vésett ékítményes szalagok díszítenek. A zománczos díszítményt későbben is kedvelték, kivált éjszaki Csehország hutáiban, jelesül Schürer falkenaui hutájában, mely már 1443-ban fönnállott. A XVII. századbeli serlegek alakos és virágos díszűek; az alakok bibliai jeleneteket ábrázolnak. A prágai Lanna-féle gyűjtemény dicsekszik e nemben a legszebb példányokkal, így többek közt egy 1647-ik évből való serleggel, melyen e fölírás van: „Simon Wolfreidt Schürer von Waltheimb, Glashüttenmeister zu Falkowtt, „Stanislaus Fritz Primator, Glockengiesser zu Raudnitz44. A csehországi üvegiparban a köszörülés csakhamar leszorítja a zomán- czos díszt. Azt tartják, hogy Csehországban az üvegköszörűlést Leman Gáspár honosította volna meg, a ki Rudolf császár idejében Prágában dolgozott és 1622-ben ugyanott halt meg. A Frauenbergben Schwarzenberg herczeg birtokában levő, Leman G. névvel és 1605 évszámmal jelölt pompás serleg azt bizonyítja, hogy Leman mesterien véste az üveget. A serleg meglehetősen lapos köszörűlésű, de az alakok és a tárgyak rendkívül finom kimunkálásúak. Leman az alakokhoz Sadeler G. és J. egy rézmetszetét használta mintáúl; a virágok és a fűzérek azonban saját jellemző művei. Tanítványa, Schwanhart György, egy ideig szintén Prágában tartózkodott és később III. Ferdinánd számára is dolgozott. A Prágában dolgozó kristályköszörűsök döntő hatást gyakoroltak az üvegiparra; a XVII. századbeli régibb üveg nemcsak formá- jánál, hanem súlyánál és falainak vastagságánál fogva is hasonlít a kristály- edényekhez. A XVII. század második felében azonban az üveg fölszabadúl e hatás alól; formái karcsúkká és változatosakká, díszítményei szövevénye- sekké válnak; néha a velenczei üveg formáit utánozzák; a XVIII. század első felében pedig a kettős falú edények divatoztak; a kettős fal között aranynyal festett képek díszítették az edényt. A művészi irányt követő huták legnagyobb része a Harrach, Kaunitz, Kinsky, Buquoi és más főúri családok birtokában volt. Ezek mellett a waldheimi Schürer család is folytatta a falkenaui huta munkásságát. A XVII. század második felében és a XVIII. században élt kiválóbb üvegköszörűsök neveit nem ismerjük;