Seite - 461 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

462 mánytól, Morvaországtól is eltér, a hol ugyanis már az éjszaki rész a hidegebb és a déli a melegebb. Mellékelt térképecskénk mintegy madár- távlatból mutatja Csehország hegységeinek és vizeinek elosztódását, mely utóbbiakhoz a folyókon és patakokon kivűl a tavak is oda számítandók. Ezeknek száma régebben az egész ország területén jó nagy volt s kivált délen még ma is jókora. E térképecskén Csehország déltől éjszaknak lejtő tálcza gyanánt tűnik föl, melynek a belseje azonban nem síkság, hanem szintén terjedelmes és tetemes magasságú hegyek ágaznak el rajta. Minthogy folyói az egy Neisse kivételével, mely a Keleti tenger felé halad, mind az Elbébe ömlenek : ennek útján Csehországnak majdnem összes vizei s az általuk elhordott földrészecskék mind az Éjszaki tengerbe jutnak. Az egész országnak csupán két helyén kínálkozik némi alkalom arra, hogy valamicske víz a Duna folyamvidékébe, tehát a Fekete tengerbe is jusson ; ezek egyike a Schwarzenberg-féle faúsztató csatorna a Cseh-erdőben, a hol mesterséges úton délnek vezetik a felső Moldava vizét ; a másik pedig a Poőátek melletti Bor-tó az ország délkeleti részén, a mely rendes vízállása mellett ugyan az Elbe felé folyik le, tavaszszal azonban, ha tükre bizonyos magasságig emel- kedik, a Dunának is juttat valamit vizéből. Az egész ország területe 902.8 osztrák négyszögmérföld, vagyis 51.948 négyszögkilométer, az éjszaki szélesség 48° 34' és 510 3' s a keleti hosszúság 29° 27' és 340 3' között, tehát 37 fölrajzi mérföld széles és 44 földrajzi mérföld hosszú. Az ország legmagasb pontjai, a hol a gazdasági termelés csupán csenevész fűnövésre és némi erdőjövedelemre szorítkozik, a Schneekoppe (Snézka) az Óriáshegységben (1.600 méter) és az Arber (Jávor) a Cseh- erdőben (1.450 méter a tengerszín fölött). A legmélyebb hely pedig Herrenskretschen (Hrensko) mellett az Elbe, a melynek színe itt nem emelkedik többre 105 méternél a tenger színe fölé. A fölszín ilyen alakúlásából következnek az ország éghajlatává azon vidékek szerint mutatkozó különbségei, melyek alapján újabb időben a cseh királyságot gazdasági szempontból a következő tizenegy termelési vidékre osztották, nevezetesen: 1. A cseh mélyföld, a melynek 8.248 négyszög- kilométernyi területére esnek a legmélyebb talajú, legtermékenyebb síkságok. 2. A Szudetek déli elóvidéke, 4.625 négyszögmérföldnyi területű, kevésbbé meleg éghajlatú dombvidék. 3. Az alsó Eger-vidék a középhegységgel\ 3.049 négyszögkilométernyi, igen termékeny s részben igen meleg