Seite - 462 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

463 éghajlatú terület. 4. A fels'ó Eger-vidék a Tepli hegységgel, 3.289 négyszög- kilométernyi, többnyire hidegebb vidék. 5. A Berauii-völgy és a Brdy-erdö hegyvidéke, 4.362 négyszögkilométernyi, többnyire dús mésztartalmú talaj. 6. A pilseni medejicze, 3.260 négyszögkilométernyi, dombos, kevésbbé termékeny szántóföld. 7. A budweisi medencze és a cseh tóvidék, mintegy 3.992 négyszögkilométernyi, magas fekvésű, vízben bővelkedő síkság. Csehország hegy- és vízrajzi térképe. 8. A cseh-morvafelföld, 10.039 négyszögkilométernyi, jobbára erdőterület. 9. A Szudetek hegyvidéke, 4.325 négyszögkilométernyi, többnyire hidegebb vidék. 10. Az Érczhegység vidéke, 1.185 négyszögkilométernyi, televény földben jobbára szegény erdőterület, lì. A Cseh-erd'ò hegyvidéke, 5.582 négy szögkilométernyi, erdőben gazdag terület a cseh-bajor határ mentén. Az ország termelési vidékeit feltűntető ezen felosztás mellett van még egy másik, a mely hét kerületre osztja föl az egész királyságot, s ehhez képest szokták az időnkénti „kerületi" gazdasági kiállításokat rendezni.