Seite - 470 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2
Bild der Seite - 470 -
Text der Seite - 470 -
471
E kiváltképen emberi táplálékul szolgáló két hüvelyes veteményhez
járul még egy velük nem rokon növény, a tatárka (Polygonum fagopyrum
és tartaricum), mely rövid érési szaka és gyors növése miatt alkalmas utó-
vetemény, és a melynek nem csupán a kedvelt emberi táplálékul szolgáló
magja becses, de a szalmája is elég jó takarmány, míg a virágját a méhek
igen keresik, mert mézben fölötte dús. Méhészetek mellett ép ez okból
termesztik némely helyütt a tatárkát vagy pohánkát.
A kevésbbé elterjedt, de tápláló volta miatt kedvelt hüvelyes vetemény-
fajok közül említendő még a bab vagy paszuly (Phaseolus nanus), melynek
magját főzve, savanyítva, sőt lisztté őrölve is eszik, s mely itt-ott már rendes
mezei veteménynyé lett, holott régebben inkább csak kerti növény volt.
Ezek mellett azonban termesztenek újabban egyes olyan hüvelyes vete-
ményeket is, a melyek magja pusztán csak takarmányúl szolgál; ezek
közt első helyen áll a bükköny (Vicia sativa), utána következik a lóbab
(Vicia faba) és legújabban a csillagfürt három faja (Lupinus luteus, albus és
angustifolius). A bükköny már régóta ismeretes jó tápláléka a lovaknak,
s mint ilyet Csehországban már a népdal is megénekli, míg a lóbab újabb-
kori jövevény s leginkább csak a nagybirtokokon termesztik. A csillagfürt
azonban csak mostanában kezd tért foglalni ; de azon legújabban fölfedezett
sajátsága miatt, melynél fogva gyökérgumócskáival a talaj nitrogén tartalmát
gyarapítja, csakhamar ott is meg fogják kedvelni, a hol eddig azt tartották
róla, hogv csak silány, homokos földbe való. Ez a sajátság, a mely különben
nemcsak a csillagfürtnek, hanem az összes pillangós növényeknek tulaj-
dona, szebb jövőt igér e növényeknek Csehországban, hol ennek folytán
remélhetőleg mind inkább el fognak terjedni a mezőgazdaságban.
Takarmánynövények. Nagy fontosságúak a cseh gazdára nézve azok
a takarmánynövények, a melyek termesztésére csak a múlt században nyert
buzdítást, a melyek azonban ma már annyira elterjedvék, hogy még a leg-
szegényebb országrészek legkisebb birtokain is találni egy-egy kevéskét
belőlük. Ezek első sorban a herefélék és ezek rokonai, melyek ma mintegy
io százalékát foglalják el az összes megmívelt területnek. Köztük a lóhere
(Trifolium) különböző fajtáival találkozunk, többnyire mégis a vörös és fehér
lóherével, míg rokona, a luczerna (Medicago) és a baltaczím, vagy a spanyol
lóhere (Onobrychis) hosszabb időre terjedő tenyésző képességűek s ezért
váltó gazdaságra berendezett birtokokon nehezebb beilleszthetőségük miatt
kevésbbé alkalmasak, legfölebb külön táblákban, úgy nevezett takarmány-
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Csehország II (2), Band 15/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Csehország II (2)
- Band
- 15/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1896
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.72 x 21.98 cm
- Seiten
- 342
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch