Seite - 487 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

488 megszűntetése, minthogy az ú. n. sáfárok, a kik azt addig kezelték, e bér- rendszer mellett az állatoknak sem táplálásában, sem tenyésztésében nem követtek helyes eljárást. Ha Csehország szarvasmarha-tenyésztésének az utóbbi évtizedek folya- mán történt emelkedéséről szólunk, ez alatt azt értjük, hogy az állatok ma jobb táplálásban részesülvén, tetemesen súlyosabbak és jobban megtermettek, mint 60—100 évvel ezelőtt. Régi cseh marhafajtákból valósággal ma már igen kevés látható. A mai állatok jellege többnyire a honiaknak idegen fajtákkal való keveredéséből származik. Főkép a nagybirtokosság gon- doskodik az alpesi tartományokból s újabban Éjszak-Németországból és Angliából is származó anyaállatok behozataláról, s ezeknek és a honiaknak keveredéséből idő haladtával egyes táji fajták keletkeztek, melyek már bizonyos számú sajátszerű tulajdont mutatnak, s ekként már számbavehető állandóságú honi fajtáknak is tekinthetők. így a cseh középhegység vidékén, az ország éjszaknyugati részében meghonosodott a „brüxi" táji fajta, melynek egyedei tetemes testsúlyukkal (az ökrök darabja 500—700 kilo, a teheneké 400—500) válnak ki. Emezeknek átlagos tejszolgáltatása évenként 1.500—1.900 literre becsül- hető. Színük barnásvörös és erős igavonó állatok is válnak belőlük. Cseh- ország keleti részén a „cseh-morva hegyi marha" nevén egy sárgásvörös, fehér foltos táji fajtát találunk, mely berni és kuhlandi bikáknak köszöni alkatát, míg a jeles tulajdonaiért igen kedvelt „opoőnói" marha az ország éjszakkeleti részén schwyzi és mürzthali bikák betelepítésének az eredménye. Egy más, nem kevésbbé elterjedt táji fajta a Cseh-erdő vidékén honos vörös- barna marha, mely a régi csehországi tehenek és a beszármazott berni, meg pinzgaui bikák ivadéka s nemcsak tetemes testsúlyával, hanem jókora tejbőségével (évenként 1.800 liter) is kiválik. A Csehország nyugati részén levő Eger-vidéknek is megvan a maga saját fajtája, mely voigtlandi és tiroli bikák, meg honi tehenek ivadéka, de nagyságra nézve alatta áll a többi táji fajtáknak s nem is oly szapora tejelő, mint ezek. A ma gyakorlatban levő tenyésztés mellett remélhető, hogy Csehország egyes vidékei rövid idő múlva jól kifejlett és megállapodott honi fajtákra fognak szert tenni, főkép minthogy országos törvény is gondoskodik arról, hogy csak alkalmas bikákat használjanak párosításra, a mire külön „engedély- osztó bizottságok" ügyelnek föl, s az országos gazdasági tanács is gondos- kodik arról, hogy kitűnően bevált fajtájú apaállatok behozatala és az országban