Seite - 499 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

5Ö0 neveit, kik- azóta is jó példával jártak elől a gazdasági haladás minden terén s áldozatokra is mindenkor készek valának, legelői a Schwarzenberg herczegeket, Csehország legnagyobb uradalmának birtokosait, valamint a Thun, Lobkowitz, Czernin, Clam-Martinitz, Chotek, Lazansky, Riese, sat. családokat. 1872-ben e társaság azzá a testületté alakúit át, mely ma „a cseh királyság gazdasági tanácsa" czímén működik s legközelebb (1891 óta) újjá szervezve és a két nemzetiség szerint ketté osztva, egy cseh és egy német osztályban folytatja közgazdasági tevékenységét. Az ország gazdasági érdekei ezen immár hivatalos képviseletükön kivűl még három nagy országos és szép számú kisebb vidéki társúlatban találnak hathatós támogatásra a törekvő mező- és erdőgazdák részéről. 1848-ig majdnem pusztán a nagybirtokosság és ennek hivatalnokai voltak a gazdasági egyesületek szószólói, s ők gondoskodtak róla, hogy gyűléseken, naptárak- és szakmunkáknak az ország mindkét nyelvén való kiadása, vala- mint némi szakoktatás révén a gazdasági ismeretek szélesebb körben is terjedjenek. E század második felében azonban, a mióta a kisgazdák a föld- tehermentesítés által birtokaik teljes tulajdonába léptek s egykori földesuraik számára teljesítendő minden szolgálat alól fölmenttettek, az összes földbirtok két harmadát kezében tartó parasztság anyagi helyzetének föllendülésével karöltve nagy szellemi mozgalom is fejlődött a gazdasági téren, úgy, hogy ma az országban mintegy 700 mező- és erdőgazdasági egyesület van, melyek működése gyűléseiken való tanácskozásokban, kiállítások, vásárok és tanúi- mányi kirándúlások rendezésében, műszerek, gépek, magvak és trágyaanyag szövetkezeti úton való beszerzésében s más effélében nyilvánúl. A mi az iskolákat illeti, Csehországnak már száz évvel ez előtt (1790-ben) volt mezőgazdasági tanszéke, az első az egész monarchiában, a prágai egye- temen, majd az ugyanottani műegyetemen, a hol még ma is fönnáll. E tanszék már alapításakor nem csekély összeget kapott kísérleti czélokra. Később a gazdáknak alapos szakismeretek terjesztésére irányúit törekvése odáig jutott, hogy századunk közepe táján két földmíves-iskola létesült, még pedig egy cseh, melyet Schwarzenberg herczeg alapított Rabinban, meg egy német, melyet Thun gróf állított Liebwerdben. Amannak Horskysfeldi Horsky Ferencz lovag, emennek Korner volt az első igazgatója. Ettől fogva a parasztság jóllétének növekedtével együtt haladt fel- világosodásra való törekvése is. Egyesületek, városok és egyesek is állítottak föl gazdasági szakiskolákat s többé-kevésbbé kielégítő taneszközökkel is