Seite - 513 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2
Bild der Seite - 513 -
Text der Seite - 513 -
514
erdőknek már 67.6°/0-a rendszeresen kezeltetett, azóta pedig bizonyára ismét
ezer meg ezer hektárnyi erdő került berendezés alá.
A termőhelyek különböző jósága szerint a fatömeg gyarapodása és az
erdők jövedelmezősége szintén igen különböző. Az Óriás-hegység törpe fényű
állabjai, a zöldhomokkő-képződménynek gyéren beerdősűlt sziklás területei,
a síkföld sivár homokpusztái és a még ki nem szárított mocsarak erdei úgy
szólván semmi fatermést sem adnak, semmi jövedelmet sem hajtanak.
Ellenben az Elbe ligeteiben, a bazalt hegység lábánál s még inkább a
Cseh-erdőnek azon erdeiben, melyek a hajdani őserdőknek egyenes utódai,
a fatömeg gyarapodása teljesen kielégítő. Itt ugyanis hektáronként 10—14
köbméternyi fatömeggyarapodás épen nem tartozik a ritkaságok közé.
Bár az évi fatermés a statisztikai adatok szerint igen apad : mennyiségét
mégis öt millió köbméterre, értékét pedig 18—21 millió forintra egész
bátran lehet becsülni. Csehország erdei ezt a szép jövedelmezőséget nem
annyira a fatenyészetnek, mint inkább a kedvező földrajzi fekvésnek köszön-
hetik, s e mellett a nagy költséggel jó karba tett vízi útaknak, valamint
a szakadatlan tevékenységnek, a mi az országban az erdőhasználat és a
fakereskedés terén századok óta megvan.
Az ország közepén, különösen pedig a cseh alföldön, hol a mező-
gazdasági mívelésre alkalmas területek mind telkesíttetvén, az erdők nagyon
megkevesbedtek, s a nagy városok és ipartelepek igen sok fát fogyasztanak,
az erdőgazdaság korán jövedelmezővé lett. Hogy azonban az Óriás-hegység-
nek s még inkább a Cseh-erdőnek fatömegeit értékesíteni lehessen, nagy
előkészületekre volt szükség. Ott előbb erdőmunkás-telepeket, üveghutákat,
hangszerfa-termelő s más faipar-vállalatokat kellett létesíteni, a folyókat pedig
a fának vízen való szállíthatása czéljából számos gerebbel és partépítménynyel
kellett ellátni. Hatalmas úsztató berendezéseket létesítettek a Wottawa és
Moldava folyón számos gereb-építménynyel ; a legnagyobb Prága mellett
Podolban épült, melynek segélyével a Cseh-erdőből az ország belsejébe
egészen Prágáig rengeteg mennyiségű tűzifát (évente mintegy 150.000 köb-
métert) úsztattak. Minthogy a Krumaui uradalomban mintegy 20.000 holdnyi
őserdő még így is megközelíthetetlen maradt, 1788-ban azzal a nagy
eszmével kezdtek foglalkozni, hogy a Moldava folyót és a Dunát egy úsztató
csatornával kössék össze. Ez az ú. n. Schwarzenb erg-cs atorna Lichtwassernél,
a Dreisessel-hegy alatt, a Moldava egyik mellékágánál kezdődik, Hirschberg-
nél egy 420 méter hosszú alagúton vonúl át, Rosenhügelnél, Szent Thoma
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Csehország II (2), Band 15/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Csehország II (2)
- Band
- 15/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1896
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.72 x 21.98 cm
- Seiten
- 342
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch