Seite - 523 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

524 Az évnek legszebb időszaka október és november hónapokra esik. A főurak, a kiknek mi sem nyújt kedvesebb szórakozást a vadászatnál, ilyenkor vendégeikkel együtt összegyülekeznek vadász-diadaljelekkel ékesített kastélyaikban, vagy az erdők mélyén, egyszerű díszszel épített vadász- lakaikban élvezni a vadászat örömeit, melyekből napról-napra bőven kijut a része mindenkinek, mialatt emitt ezernyi nyúl, tengerinyúl, fáczán, fogoly és őz, amott számos agancsos, dámvad és vaddisznó esik zsákmányúl. Fájda- lommal vegyes büszkeség tölti be ma is minden cseh vadász szivét, ha arra az időre emlékezik, mikor Rudolf trónörökös Csehországban tartózkodva, a nagy vadászatokat megjelenésével megtisztelte, s midőn a vadászurak rangkülönbség nélkül mind nemes versengéssel igyekeztek túlszárnyalni egymást abban, hogy a fejedelmi vendégnek a vadászatban mennél nagyobb élvezetet szerezzenek. A Csehországban 1890. év folyamán elejtett vadaknak mennyisége a következő volt: 2.348 darab agancsos, 1.758 darab dámvad, 11.048 őz, 587 vaddisznó, 521.559 nyúl, 27.656 tengerinyúl, 1.093 siket-fajd, 5.097 nyírfajd, 682 császármadár, 52.184 fáczán, 528.117 fogoly, 10.289 fürj, 3.622 erdei szalonka, 1.428 sárszalonka, 369 vadlúd, 13.726 vadrucza, 2.423 róka, 2.481 nyest, 12.397 iltis, 291 vidra, 208 borz, 77 bagoly és 41.572 darab különféle szárnyas ragadozó, tehát összesen 1,241.012 darab, a hivatalos becslés szerint legalább is H43-34 1 forint értékkel, miből egy-egy négyszögkilométerre — az ország egész területére számítva — 22 forintnyi nyers bevétel esik. Bányászat és kohászat. Csehországról egy 1712-ben nyomtatott földírati munka azt mondja, hogy „kincsek szekrénye, mindennemű élelem pinczéje és konyhája, halastó és vadaskert, a szomszédos országok gabnacsűre, szóval királyok és császárok valódi paradicsoma lehetne". E mondásban a „kincsek szekrénye" kifejezés nyilván a „hasznavehető ásványok" ama nagy mennyiségére és változatosságára vonatkozik, melyekkel Csehországot a természet megáldotta. A Cseh-erdő és az Erczhegység, az Óriás-hegység és a cseh-morva fensík határszéli és többnyire vízválasztó lánczolatai Csehországban egy hatalmas őshegységi medenczét zárnak körűi, mely minden geologiai korszakban a legkülönfélébb kőzetalakúlások színtere