Seite - 524 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

525 volt. E kőzetekben részint a hasadékokat betöltő erek, vagy vaskos tömegek, részint réteges lerakódások alakjában mutatkoznak azon kiaknázható telepek, melyek Csehország legkülönbözőbb érczeit és megkövesedett fűtőanyagait dús bőségben tartalmazzák. A kősó kivételével alig van a monarchiának olyan nevezetesb hasznavehető ásványa, a mely egyúttal Csehországban is, vagy pedig épen csakis itt és többnyire bőven ne volna található. A bányá- szati szempontból fontos geologiai alakúlatok közül épen csak a sótartalmú trias-képződmény hiányzik. Az érczeknek bányászat útján való kiaknázása Csehországban ősrégi, részben már történelemelőtti időkben kezdődik. A Kr. utáni első évezred utolsó negyedéből a cseh bányászatnak már kétségtelen tQrténelmi tanújelei is vannak, s a XIII. és XIV. században élte e bányászat első fénykorát. A huszita harczok és a harminczéves háború nagyon megkárosították a cseh bányamívelést, a mely ez utóbbi gyászos hadjárat után csak kétszáz eszten- dővel támadt föl ismét az országnak többnyire más helyein, ma azonban ismét előkelő helyen áll Európa fém- és egyéb ásványtermelése terén s a jövőben is nevezetes szerepre van hivatva a művelődés anyagi eszközei gyarapításának szolgálatában. Az alábbiakban bemutatjuk Csehországnak nagy, de változatosságával még inkább kitűnő bányászatát és kohászatát, a bányamívelés tárgyainak sor- rendjében, e mű keretéhez szabott határok között írván le annak egyes ágait. Arany. Kétségtelen, hogy hajdan e legnemesb fém Csehország területén nagy bőségben volt található. Igaz ugyan, hogy az arany termelés történeti hitelességű adatai igen gyérek. Nem tekintve azonban Libocani Hájek krónikásnak hagyományból merített adatait, a melyek már a VII. és VIII. század folyamán kiaknázott mesés mennyiségű aranyról szólnak, Cseh- országnak aranyban való egykori bővelkedését eléggé tanúsítják a régi aranymosó-telepek terjedelmes maradványai. Minthogy az arany a termé- szetben jobbára, Csehországban pedig pusztán termés (nem érczbe vegyült) állapotban kerül elő, nem mállik el s e mellett nagy fajsulylyal bír, az arany tartalmú kőzetek (különösen a Cseh-erdő és a cseh-morva fensík kőzeteinek) elmállása folytán szemcsék alakjában vált e nemes fém szabaddá. E szemcsék aránylagos sulyuk következtében esőzések és áradások után a patakok és folyók partjain rakódtak le mint „aranyhomok" (vagyis arany- szemeket tartalmazó homok), a mely úton számos évezred lefolytával a vizek felsőbb fekvésű helyein tömegesb ily lerakódások jöttek létre, míg