Seite - 527 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

528 s honi művészek alkotásai. Kuttenberget akkortájt az ország második főváro- sának tekintették, s a királyok bőkezűen elhalmozták kegyeikkel. Nem csoda, ha a nagy jómód némi elkapatottságot szült a város polgárságánál, mely nagy részt Németországból vándorolt be. Ez az elbizakodottság nem egy alkalommal mutatkozott, főkép pedig a huszita zavargások kitörésekor. A kuttenbergiek kezdetben nagy ellenségei voltak a huszitáknak, kik közül számosan lelték állítólag halálukat a város aknáiban. Mikor utóbb a husziták hatalmukba ejtették Kuttenberget, keservesen meglakoltatták ezért a bánya- város lakóit ; közűlök számos előkelő polgár életével fizetett, ha vonakodott a győztes fél hitére térni vagy kivándorolni. Sajnos, hogy e válságos fordu- latnál a kuttenbergi bányák is soha többé ki nem hevert kárt vallottak. Ehhez járult még az is, hogy már a huszita harczok kitörése idején is tetemes mélységekben járt a bányák mívelése, úgy, hogy az akkori gyarló műszaki eszközökkel már mind bajosabbá és költségesebbé vált. Sternberg Gáspár gróf, a hírneves bányatörténetíró, Kuttenberg ezüst- termelését az 1240-től 1620-ig terjedő 380 évnyi időszakban nyolcz millió márkánál többre számítja, miből egy évre átlag több, mint 21.000 márka esnék. Ámde a XVI. században már csak mintegy 13.000 márka ezüstöt aknáztak évenként, a miből következtethető, hogy Kuttenberg ezüstterme- lése bányái fénykorában még á leghiggadtabb becslés szerint is igen tete- mes lehetett. A kuttenbergi bányák az ottani őskőzetben (gneisz) az ércz-erek kiterjedt hálózatát foglalták magukba s éjszaktól délnek mintegy öt kilométernyi hosszaságban, keletről nyugat felé körülbelül négy kilométernyi szélességben húzódván, majdnem 20 négyszögmérföldnyi bányamívelés alatt álló területet alkottak, mely Kuttenberg városa és a szomszédos Gang nevű bányahelység környékére oszlik el. Sűrűn egymás mellé sorakozó hányók rendkívül nagy száma, melyek mindegyike egykori aknák bejáratát jelöli, még ma is világosan feltűnteti az egyes ércz-erek vonalait s a hajdan itt végzett óriási munkának megannyi tanújele. A régi bányászat Kuttenbergben elért leg- nagyobb mélységét hitelt érdemlő becslések függőleges vonalban mintegy 600 méternyire teszik, a mi az akkori fölötte gyarló műszerek mellett igazán csodálatra méltó! A régi kohászat nyomai is láthatók még három helyen (mindig patak mentén) számos salakhányóban. A harminczéves háború majdnem teljesen tönkretette Kuttenberg régi bányászatát, mert a mi azóta e helyütt ez irányban történt, az mind láthatóbb