Seite - 535 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

536 Az összes négy bányaosztály egészben 42 külön ércztelérben dolgozik, melyek igen eltérő vastagságúak és tartalmuk becsére nézve is különbözők ; a birkenbergi két osztály erei a legdúsabbak és a csapás irányában 1.000 méteren tül terjedő hosszúságban tart a nemesércz bennük (az Adalbert- fő telér és a fekűtelér több mással együtt egész 1.300 méterig is). A fő érez a galenit, habár aránylag kisebb mennyiségben, termés-ezüst, vörös ezüst- ércz, fakóércz, stephanit, polybasit, argentit, továbbá oxydált ólomérczek s mások is fordulnak elő. Az utóbbi időben ólomércz mellett az ólomban szegény, de elég ezüsttartalmú, úgy nevezett „száraz" érez is nevezetes szerepű. Ez érczeknek majdnem rendes kísérője a sphalerit (czinkércz) s ezen kivűl az antimonit. A bányákból kikerült érczeknek (a beváltásnál kivánt !/4 százalék ezüst- és 30 százalék ólomtartalommal bíró) átlagos minőségűre töményítése czéljából minden bánya mellett van egy érczkiválasztó helyiség, a melyben a legdúsabb érezdarabokat (a válogatott érczeket) az olvasztó kohó számára kézzel készítik elő. Továbbá minden bányaosztálynak van egy előkészítő helyisége, a mely lényegében három terjedelmes és nagy számú mindenféle előkészítő géppel fölszerelt műhelyből áll, és pedig először is egy zúzóból, a mely a vaskosabb darabokban elhintett éreztömegek (a közepes minőségű érezek) földolgozására, aztán egy törő gépből, vagy esetleg malomból is, mely a finomabb szemcsékben elhintett érczanyag kikopogtatására való, végűi egy mosó készülékből, a melyben az úgy nevezett bányamorzsaléknak a reá tapadt sártól való különválasztása történik. Az összes bányaosztályok- ból kikerült s többnyire ez előkészítő eljárás alá eső érczeket aztán a pribrami olvasztó kohóba viszik, mely 2% kilométerrel a Birkenbergen alúl, a Litavka partján áll. Ez a kohó nagyszabású és egy középponti épület köré sorakozó helyiségeivel egész telepet alkot, melyet a pribrami pályaudvarral rendes nyomtávolságú vasút köt egybe. Az érezek dara vagy por (liszt) alakban jutnak a kohóba; az érezdarát malmokban apróra őrlik s a lisztnemű anyaggal keverik, a minek utána a tova lapátoló pörkölő pestekbe kerül. Ez érezvegyülék a már említett 30 százalék ólmon és !/4 százalék ezüstön kivűl még 572 százalék czinket és nem egészen 1 százalék antimont is tartalmaz. A pörkölt érczeket a kellő járúlékokkal (mészkővel és vassal) s az ólmos közbenső termékekkel egy külön helyiségben keverik s aztán nyolez magas kemenczében (divatos körkemenczékben) coaksszal és faszénnel űzelék-ólommá olvasztják, mely