Seite - 542 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

543 Különféle egyéb érezek, kovák és graphit. A czinkércz, főkép a sphalerit Csehországban tetemes mennyiségben található, de nem itt kerűi kohászati feldolgozásra. Pfibramban a sphaleritot az ottani érezek közül kiválasztják s mint érczet adják el. Miesben is előfordul a sphalerit, mint az ólomérczek kísérője; Goldenhöheben, Gottesgabban s egyebütt pedig az ón kisérője- képen. Merklinben közelebb ismét mívelés alá vettek egy hosszabb időn át hevertetett czinkbányát. Nikkel-, kobalt- és viszmút-érczekzt Joachimsthal s az Erczhegység több más bányái szolgáltatnak. Mangán-érczzt (barnakövet) szintén az Erczhegység több helyén, de az Óriás-hegység alatt is találni. Wolfram- érezzt pedig Zinnwaldban (ón mellett) s részben Schlaggenwaldban és Schönfeldben is. Urán-ércz, még pedig mint uranin (nasturan) tetemes mennyiségben találkozik a joachimsthali érezvidéken. A joachimsthali kincs- tári bányamívelésben az uránérczek s a belőlük készült pompás és becses uránfestékek már évek óta fő forrásai a jövedelemnek. A szomszédos „szász- nemességi" bánya ez uránérczeket illetőleg társtermelője a joachimsthalinak s 1890-ben mintegy 10 százaléknyival vett részt az összes termelésben, a mely ez évben 64.000 forintnál magasb értékre rúgott. Arzenik-érczek az Óriás-hegységben (Gross- és Klein-Aupában) fordulnak elő; az ottani, még el nem évűit tulajdonjogú bányákat azonban ez idő szerint nem mivelik. Kénesft-érczzi, még pedig czinóbert, hajdan a Giftbergen, az Eisenstein melletti Komoraunál ástak s föl is dolgozták kénesőfémmé, de ma e bányák mívelése szünetel ; ép így a Zditz melletti svatái bányáké is, a hol a kéneső hasonló körülmények közt található. Kiváló szerepű Csehország bányászatában a kovák és a kovás agyag- pala (gáliezos pala) termelése és földolgozása, a melynek vasgálicz (részben rézgálicz is), aztán meg timsó, tömény és hígított kénsav és kén gyártása a czélja, s Ausztriában sajátlagosan cseh iparágnak nevezhető. Kezdetei, legalább a timsót illetőleg, már IV. Venczel király uralkodása idejébe (1407) nyúlnak vissza ez országban, a többi czikkeket illetőleg pedig a XVII., sőt talán már a XV. századba. A jelen század elején ez iparágat az általa hírnevessé lett „Starck János Dávid" czég kerítette kezébe, melynek ugyané nevet viselő alapítója ez ipar terén szerzett érdemeiért nemességet nyert. E bányász-kohászati iparág főkép nyugati Csehország két kerületében fejlődött ki, nevezetesen Altsattel környékén, az elbogen-falkenaui kerületben, továbbá a Pilsen és Bfas közti vidéken. Amott a kova barnaszén kíséretében.