Seite - 545 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

546 Jinec- és Skrejnél) egy rétegrendszer nyugszik (Barrande C-emelete), mely a bányászt ugyan kevésbbé, de annál jobban érdekli a geologust őskori állat- világa maradványaival. E rétegekre következnek kor szerint az ú. n. Brda- rétegek (Barrande D-emelete), s épen ezeknek valóban nagyszabású alapján épül föl a cseh vasipar múltja, jelene és jövője. A Brda-rétegek rendszerének legalsó öve (Barrande jelölése szerint Dl) középső tagúi a (Lipoid és Krejőí elnevezése szerinti) „komoraui rétegektt-et foglalja magában.. E jobbára palás rétegekben teljesen telepszerű elhelyezéssel fordúlnak elő azok a nagyszerűen képződött vaskőtömegek, melyek időtlen idők óta szolgáltatják a cseh vas anyagát. A komoraui rétegek vaskő-telepei tartalmazzák kiváltképen az őket jellemző, sajátszerű lencsealakú vörös vasköveket és (a kibukkanásoknál) a barna vasköveket ugyanezen érezek palás és tömör részei mellett, helyenként pedig vaspátot (sphaerosideritet) is különféle vastagságban és tisztaságban, számos helyütt azonban kitűnő minőségben és tetemes mennyiségben is. Ez a tömérdek éreztelep jobbára a cseh silur-medencze szélén haladva s helyenként külön medenczéket is alkotva húzódik — délkelet felé (Pribram irányában) grauwacke-rétegekre, egyebütt pedig csaknem egészen Huron- palára telepedve — hosszan elnyúló s majdnem kerülék alakú menetben a silur-medencze tengelyének mindkét oldalán, mely tengelyűi a fölszínen körülbelül a cseh nyugati vasútnak Beraun és Pilsen közötti vonala tekinthető. A cseh vasbányászat legfőbb helyeit elsőbb a medencze tengelyétől éjszakra keletről nyugatnak, aztán a tőle délre s visszafelé nyugatról keletnek fekvők sorában számláljuk el alább, megnevezvén egyúttal azokat a vas- gyárakat is, a melyeknek a bányászati ércztermelésben a legfőbb részük van. Mindezen vasérezbányák kiváltképen a cseh vaskohászat régibb korszakába tartoznak s jelenleg — később elősorolandó okoknál fogva — (alighanem csak ideiglenesen) szünetelnek. Berauntól éjszakra kezdvén meg útunkat, legelőbb is a Beraun melletti Althütten vaskőtelepeit találjuk, melyek Hájek krónikás előadása szerint (Hyskov mellett) már a VIII. században minden más vasbányánál előbb szolgáltatták ez érczet nagy mennyiségben. A közeli szomszédságban (nyu- gatra) a Krusná Hora nagy külön medenczéje következik valóban gyönyörű két vaskő-telepével (a fő telep mintegy tíz, a fedő telep pedig mintegy két méternyi vastag), körülbelül két négyszögkilométernyi kiterjedésben. E terület ma egyrészt (a keleti fél) a hajdan Fürstenberg-féle (ma pedig a cseh bányatársaság tulajdonában lévő), részben pedig a zbirovi vasgyáraké.