Seite - 547 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

548 Futólagos kőrútunkat ezzel befejezvén, bejártuk a komoraui rétegeknek mindazon vasércztelepeit, melyek legkivált a cseh vaskohászat régibb korszakában az aknázás alapjáúl szolgáltak. Ezt a régibb, körülbelül századunk közepéig terjedő korszakot leg- inkább az jellemzi, hogy benne a vasérczeket majdnem kizárólag faszénnel olvasztották a magas kemenczékben nyers vagy öntött vassá, míg az újabb korszakban ehhez az olvasztáshoz legnagyobb részben coaksot használnak. Az eddig számba vett s nevezetesen a cseh silur-medencze komoraui rétegei- ből való vaskövek azonban (általán igen nagy kvarcz-tartalmuk s átlag csak közepes vas-tartalmuk miatt) csupán faszénnel való kiolvasztásra alkalmasak, de e mellett (phosphor-tartalmuknál fogva) kifogástalan öntött vasnak való kitűnő anyagot is szolgáltatnak, a minőt kivált Komorauban, a (jelenleg a Hanaui herczeg tulajdonában lévő) hofovitzi vasgyárak készítenek. Cseh- ország legtöbb egyéb vaskohói, melyek kizárólag a komoraui rétegek vas- köveinek földolgozásával foglalkoznak, saját területükön kapható, illetőleg olcsón beszerezhető faszén híjában a jelenkor coaks-kemenczéinek nagy arányú termelésével nem bírják ki a versenyt, a miért is e faszénnel olvasztó régi magas kemenczék közül sok meg is szűntette a munkát, s ennek folytán az imént elsorolt vaskőbányák közül is sokat teljesen abbahagytak. A cseh silur-medencze azonban az újabb kor vasiparát, tehát a coaks- kemenczékben való nagy olvasztást sem hagyja cserben. Sőt a komorauiaknál ifjabb rétegeiben nem kevésbbé dús kincse rejlik a coaksszal való kiolvasztásra alkalmas vasérczeknek, mint a minővel a faszénre berendezett olvasztókat a komoraui rétegek látták el hajdan s látják el részben (így Komorau-, Zbirov- és Klabavában s egyebütt) még ma is. A silur-medenczének ugyanaz a rétegfoka, mely a Brda-rétegek nevén ismeretes (Barrande D-emelete), s mely legmélyebb rétegsorában (D l) a komoraui rétegek vasérczeit tartalmazza, egy magasb fekvésű (ifjabb) sorában, a zahorani rétegekben, (Barrandenál D 4) a nagyszerű nuiitzi ércz- telepet rejti. Ez éreztelep szomszédságában még egy másik, nálánál ifjabb rétegfokhoz (E) tartozó vaskőtelep is van, továbbá közel hozzá egy hatalmas mészkő-lerakódás, mely utóbbi (nevezetesen Tachlovitznál, Nucitz tőszom- szédságában) az érczolvasztáshoz kitűnő adalékmészszel szolgál. A nuőitzi vaskő-telep a Beraun és Prága, pontosabban Lodenitz és Jinoőan közti környéken a csapás irányában 15 kilométernyire húzódik, vastagsága pedig, mely igen változó, Nuéitznál egészen 15, egyebütt 10 méternyire rúg,