Seite - 553 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

554 200 hámorral (készelő tűzhelylyel), továbbá 60 nyújtó pórölylyel fölszerelve. Az említett régibb korszak végével már öt kavaró- és tizenegy hengermű is dolgozott. 1846-ban Csehország egész vastermelése mintegy 315.000 bécsi mázsa nyersvasra és körülbelül 172.000 bécsi mázsa öntött vasra rúgott, tehát összesen 487.000 bécsi mázsára, a mi 46 működő magas pest részéről körülbelül ugyanannyi, mint a mennyit ma egyetlen magas kemencze termel. Ama régibb korszaktól a vaskohászat újabb, vagyis az ú. n. „vízerő"- korból a „gőzerő" korába való átmenet útját egyengette némileg az, hogy már 1850 előtt is volt néhány kohónak gőzerőre berendezett fúvókészüléke, más részt meg több vasgyárban (így a Beraun melletti Althüttenben, Komorauban, a Dobfís melletti Althüttenben és másutt) a régi készelési tűzhelyek helyett az Angliából áthonosúlt, hengerművel ellátott kavaró pestekkel dolgoztak, melyek a rúd vas gyártásának szaporább menetét tették lehetővé. Kevéssel utóbb (az ötvenes években) állították föl Csehországban az első (szintén Angliából került) coakszos nagyolvasztókat. E három említett tényező (gőzerő, kavaró és coaks) tetemesen fokozta a csehországi vas- termelést, azonban sokkal alább szállította (a cseh érezek phosphortartalma miatt) a vas minőségét. A cseh hengerelt vasat akkortájt általában silánynak tekintették, s az csak olcsóságával tudott (pl. a stájer és más vassal verseny- ben) a piaezon megállani. A cseh vasiparnak azóta keserves iskolán kellett keresztűlmennie, míg a tapasztalatok és megfeszített szellemi munkásság árán ma már odáig jutott, hogy mennyiségre és minőségre nézve egyaránt kitűnő árúival fényesen megállja a helyét. Századunk második felének az elején indúlt meg a cseh vaskohászat terén egy vállalat, a melynek története egyszersmind az újabb kori cseh vaskohászat fejlődésének menetét is magában foglalja; a cseh vaskohászat jelenének ez a fő képviselője a prágai vasipar-társúlat kladnói vasgyára. E részvénytársaság a „Klein, Lana és Novotny" czég kőszénbánya- vállalatából keletkezett (formaszerűen) 1856-ban, azzal a czéllal, hogy az e társaság birtokában lévő igen terjedelmes és szép reményekre jogosító kladnói kőszénbányákat kellőleg értékesítse. E czélra már 1850-ben meg- vásárolták az akkor még Fíirstenberg-féle nuőitzi ércztelepekkel határos vaskőbányákat, melyek állandó vastermelést igérő bőséges anyagforrásúi kínálkoztak. Az új vállalat már azért is igen jövedelmezőnek Ígérkezett, mert egy részt a nuéitzi vasérczek tőszomszédságában kitűnő adalékmeszet lehetett kapni az érczolvasztáshoz Tachlovitzban, más részt pedig a kladnói