Seite - 557 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

558 kivételével, a mely másutt vásárolt vasat dolgoz föl, teljesen lebontották) más kézre kerültek. Jelenlegi tulajdonosuk, Hopfengärtner Miksa, Strasitzban saját (krusná-horai és zajeőovi) érczeit egy faszénnel olvasztó magas-kemen- czében dolgoztatja föl ; Holoubkauban szerszámnak való aczél gyártására is rendezett be öntőműhelyt, Dobrivban pedig hengerelőt és hámort tart fönn. Évi termelése (jobbára vásárolt vasanyagból) 38.000 métermázsa öntött, meg mintegy 50.000 métermázsa hengerelt és kovácsolt árúból áll. A többi régibb kori cseh vasgyárak vagy egyáltalában abbahagyták a munkát, vagy pedig csak igen szerény mennyiségű s másutt vett vasból gyártott árút (nevezetesen ömlesztő-pestekben olvasztott öntött vasat) szállítanak. Kòszén. Csehország, mely valaha aranyban igen gazdag volt, e kincsét annak többnyire a föld fölszínén lelhető nagyobb mennyisége folytán rég kemerítette; kárpótlásul azonban e fényVò aranyért ugyancsak dús kincscsel bír az előrehaladott mívelődésre nézve még becsesebb fekete aranyában, a kőszénben. Erdőkben való egykori gazdagsága s a régibb idők csekély fűtőanyag-fogyasztása az oka, hogy ez országnak e földalatti kincse oly sokáig majdnem érintetlen maradt, s hogy azt csak a XIX. század tárta föl, mely kivált második felében e kincsnek hajdan még csak nem is álmodott mennyiségét fogyasztja. A telepedő vagy termő kőszénalakúlat Csehországban többnyire nagy- ban és számos egyes medenczére elosztva mutatkozik, s e tekintetben ez országot a monarchia egyik része sem múlja fölül. A csehországi kőszénmedenczék nagyobbrészt a silur előtti palák (Huron) s részben a legalsó silurrétegek (illetőleg a Cambrium) fölött nyugszanak. A legfontosabb kőszén települések Radnitz (és Vejvanov), Kladno (és Rakonitz), Miröschau, Pilsen, Schatzlar (és Schwadowitz) környékén vannak. Kisebb és csupán helyi, vagy alsóbb rendű fontosságú medenczékről itt nem szólhatunk. 1. A radnitzi kőszéntelepek (úgy geologiai, mint bányászati szem- pontból) a legrégibbek s legjobban átkutatottak, de ép ezért természetesen a legerősebben kiaknázottak sorába is tartoznak. A kőszén aknázása (való- színűleg csak kisebb mértékben) itt Bras mellett állítólag már a XVII. század elejével kezdődik; a serényebb kutatás és aknázás azonban csak a XIX. szá- zadban indúlt meg és tart még ma is. E több egyes medenczéből álló település rétegsorozatát geologiai szempontból az összes csehországi telepek mintájának tekintik. Életnek nyomát nem viselő (azoos) silur előtti palán