Seite - 561 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

562 azonnal a Kladnótól keletre lévő Venczel-akna létesítésére vezetett, továbbá Kladnóban a „Klein, Lana és Novotny" czég bányatársaságának megalaku- lására, a mely (nem messze a kincstári Thinnfeld-aknától) azonnal a Layer- és Ferencz-aknákat fúratta s a kladnói nyugati kőszénterületet a maga számára foglalta le. Az említett három magántársúlati akna 130—230 méternyi mélységben 8 méter vastagságú szép kőszenet talált s nyomban hozzálátott a kőszén szabályszerű kiaknázásához. Nem szólván több kisebb vállalatról, melyek utóbb a nagyobbakba olvadtak be, a kladno-bustéhradi szénvidéken a következő három fő vállalat jött létre: a) a „Klein, Lana és Novotny "-féle bányatársúlat Kladnóban, melyből 1856-ban a „Prágai vasipartársúlat" alakúit; b) a rapitz-bustéhradi szénbányák Kladnótól keletre, melyek nem rég még „császáriak" néven valának ismeretesek, 1883 óta azonban a bustéhradi vasút tulajdonában vannak s a „bustéhradi szénbányák" nevet viselik; c) az eredetileg kincstári kladno-brandeisli szénbánya, az előbbi kettőtől éjszakra, mely 1855-ben az akkori vasútakkal együtt az ezúttal keletkezett „osztrák (ma : osztrák-magyar) államvasút-társaság" tulajdonába ment át s közönségesen (máig is ugyanott lévő) hivatalos székhelye után „brandeisli szénbányák" néven ismeretes. E három vállalatnak teljesen szabályszerűen s körülbelül egyenlő iparral mívelt bányatelkei eredetileg és még a hetvenes években is éjszakra körül- belül a motyéini völgyig s ennek kelet felé képzelt folytatásáig terjedtek, kerekszámmal hét kilométer hosszú (nyugatról keletnek) és mintegy három kilométer széles (déltől éjszaknak tartó), vagyis kerek húsz négyszögki lomé ter- nyi területtel. A kőszén kiaknázására, mely szabályszerűen halad a kibúvási oldal felől délről a fedűben éjszaknak, mind a három vállalat mindjárt eleitől ugyanazt az elmés, sajátszerű kladnói fej tő-módszert alkalmazta, mely az egyébként is rendszeres kezelés mellett fölötte czélszerű értékesítését teszi lehetővé az itteni roppant nagy nemzeti vagyonnak. Az egész kőszénvidék összes aknáit szállító-pályák kötik egybe a bustéhradi vasúttal s a kladno-kralupi összekötő vonal útján az államvasút prága-bodenbachi szakaszával. A 70-es években a legmélyebb kladnói és bustéhradi fő aknák (az Amália- és a Ferencz József-akna) 300, a legmélyebb brandeisli fő akna (az Engerth-akna) pedig közel 400 méternyi mélységet ért el. A hetvenes évek második fele táján a szüntelen növekvő követelmények- hez képest a kladnói szénvidéken a kladnói széntelep nagyobb mélységbe eső (éjszaki) folytatása fejtésének előkészületeihez kellett látni, vagyis a szükség