Seite - 570 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

571 mód mellett) háromszor annyi barnaszenet fejt ki ugyanazon idő alatt, mint kőszenet. Déli Csehország harmadkori képződményeiben dolgozó néhány kisebb vállalat kivételével, a melyek összesen sem aknáznak egy egész millió méter- mázsát, — az egész óriási barnaszéntermelés e „barna aranya-nak azon igazán mesés gazdagságú lerakódásaiból kerül ki, melyek a cseh Erczhegység déli oldalán vannak. A harmadkori alakúlat (miocän) édesvízi képződményeiben van e tömérdek nemzeti vagyon lerakódva. A cseh barnaszén-medencze az aussigi vidéktől a komotauiig mintegy 8.000 bányatelek-mértéket foglal magában, a melyek még kiaknázásra várnak s melyekből évenként mintegy 40 kerül sorra. Ez alapon itt még vagy 200 éves jövőt lehet a barnaszén kiaknázásának jósolni. » A cseh Erczhegység barnaszén-lerakódása, az igaz, számos megszakí- tással, főkép magasb korú vulkáni képződményeken keresztül húzódik az Erczhegység és a Középhegység közti vidéken, Aussig tájától Teplitzen, Duxon, Bilinen, Brüxön át előbb Komotauig és Kaadenig, a hol eruptiv kőzetek által való nagyobb megszakítása következik, mely Schlackenwerth és Karlsbad környékéig tart ; ehhez csatlakozik a barnaszén-területnek Falkenaun és Egeren keresztül való folytatódása, melyet azonban Maria Kulmnál (Königsbergtől nem messze) egy keskeny őshegységi láncz teljesen félbeszakítani látszik, s melyet e mellett az jellemez, hogy benne az ifjabb (bazalt utáni) barnaszén mellett egy igen kitűnő régibb (bazalt előtti) is található. így tehát a barnaszénnek csak három fő medenczéjéről lehet szó, melyek közül szélességre és hosszúságra nézve is az aussig-teplitz- komotaui a legnagyobb; a falkenaui és egeri két medencze az előbbinél ugyan kisebb, de mégis mindegyik elég nagy (körülbelül 4—4 négyszög- mérföld). Mindezen főmedenczékben egyes helyeken külön medenczék vannak, melyek hol föld fölötti, hol föld alatti nyergekkel választvák el egymástól. A barnaszén vastagsága és minősége különböző a fő, de néhol a mellék- medenczékben is ; továbbá hol csak egy, hol több egymás fölötti telep van bennök ; mindazonáltal elmondható, hogy a szénrétegek vastagsága (a köz- rétegek nélkül) rendszerint 8—18 méter közt váltakozik, helyenként azonban (így Duxnál és Brüxnél) 24 méternyire, sőt többre is emelkedik. A cseh barnaszén minősége csak némely helyütt silányabb, legnagyobb részt azonban jó, Duxnál, Brüxnél, Falkenaunái és másutt pedig kitűnő, egyes helyeken, mint Königsbergnél, koczkaszénné való földolgozásra is igen alkalmas; 72*