Seite - 574 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

575 minthogy ezek ily összeköttetés létrejöttével a Teplitz felé vezető hosszabb út helyett a rövidebbet választván, a támadt nyíláson át a mélyebb fekvésű bányaaknákba hatolnak, azokat elözönlik s végűi a bányákban is ugyanarra a szintre emelkednek, a melyen Teplitzben állanak. Ámde e színtáj tetemesen mélyebb, mint a teplitzi fürdőházaké, vagyis más szóval ennek folytán Teplitzben a hévvizet e mélységből föl kell szivattyúzni, az illető bányák pedig az alatt egészen addig a szintig el vannak árasztva. Ha már most sikerűi az ilyen veszedelmes nyílást mesterségesen betömni, akkor a bányák megint mívelésbe vehetők, s nagyjában a teplitzi hévvizek is megint régi állapotukba kerülnek, de a nélkül, hogy azt teljesen elérnék, mert a támadt rés sohasem heged be egészen, sőt erőszakolt begyógyítása tudvalévőleg könnyen más újat tör mellette. A mit itt általánosságban elmondottunk, már meg is történt az addig háborítatlan teplitzi forrásokkal legelőször 1879-ben, egy keresztvágatnak a Dux melletti Döllinger-aknától kelet felé a teplitzi porphyrtömegbe hatolása következtében. Különféle nagy bajok után, melyek közé a szomszédos „Fortschritt", „Nelson", „Victorin" és „Gizella" nevű aknák elárasztása tartozik, végre sikerűit megakadályozni a víz áttörését erős földalatti gátak emelésével, melyek a vizet a bányáktól elterelve, régi, Teplitz felé vezető útjára kényszerítsék. Ezzel, úgy látszott, elejét vették minden további veszedelemnek. De a bajt csak rövid időre tudták elhárítani, mert már 1887-ben a „Victorin"-aknában a szén kiakná- zása folytán támadt egyik üreg megint egészen közelébe jutott egy forrás- hasadéknak, melynek vize nagy nyomásával a bányafalat megrepesztette s újabb nagy veszedelmet idézett elő. Végre azonban ezt a hasadékot is sikerűit betömni, úgy, hogy az egész föld alatti üreget betonnal töltötték be. De az így helyreállított régebbi állapot megint csak rövid ideig tartott; 1892-ben ismét betört a víz a „Victorin"-aknába ugyanazon a helyen s a baj máig sincs megszűntetve. Egészen másféle szerencsétlenség érte 1895-ben Brüx városát. Ez év július havának 19-én késő estve s a reá következő éjjel a város legszebb részében körülbelül húsz ház összeomlott a pályaudvar közelében, míg sok más házat a legnagyobb veszedelem fenyegetett. Ennek a beomlásnak hirtelen földsülyedés volt az oka, melyet a föld alatt Brüxig terjedő úszófövényréteg csuszamlása idézett elő az által, hogy a nyugat felől szomszédos Anna- aknának a bányatelkén Tschauschnál a homokréteget megbolygatták s az ottani bányák üregeibe csapolták le.