Seite - 576 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

577 A cs. k. földmívelésügyi minisztérium statisztikai évkönyve Csehország bányászati és kohászati termelését az 1890. évben (későbbi évfolyam 1892. július haváig nem jelent meg) a mellékelt kettős (a. és b.) táblázat szerint tűnteti föl, a melyekben összehasonlításúl egész Ausztria összes termelése, s aztán Csehországnak ehhez arányított termelése százalékokban is ki van mutatva. Az absolut termelési számok métermázsákat jelölnek s a kőszén, barnaszén és vas tételeinél (a hol milliókig mennek), valamint a legalsó sorok forintokban kifejezett értékösszegei is szabályszerűen ki vannak kerekítve. E táblázatos kimutatás számai elég világosan beszélnek arra nézve, hogy belőlük Csehországnak nagyszerű bányászati és kohászati tevékeny- ségét napjainkban, a midőn a mesés arany- és ezüsttermelés régi kora már jó ideje elmúlt, helyesen lehessen megítélni. A termelés számos tárgyára nézve (40 közül 20-nál) Csehország az egyedüli termelő egész Ausztriában. Ausztria összes termelésében Csehország a bányászat terén a pénzérték szerint 51%, a kohászatéban pedig kerek 30 százalékkal, tehát egészben 44—46 százalékkal részesedik. (A szomszédos Morvaország és Szilézia hozzáadásával az évi termelés összes értéke majdnem 73 millió forint, vagyis egész Ausztria termelése értékének kerek 70 százaléka.)* Csehországot tehát a bányászat és kohászat tekintetében is méltán nevezik „Ausztria gyöngyé"-nek. Csehország bányászati szakiskolái. Századok óta virágzó, igen sokoldalú bányamívelésén kivűl, a mely mindenkoron élvezte a királyok különös kegyét, Csehország még azzal is dicsekedhetik, hogy egész Európában itt keletkezett a legelsS bányászati szakiskola. VI. Károly császár állította föl 1733-ban az akkor még kiváló Joachimsthal szabad királyi bányavárosban. E bányásziskola növendékei első sorban Csehországban teljesítendő bányá- szati és kohászati hivatalos szolgálatra készültek elő. Mária Terézia 1762. márczius lO-én kelt rendeletével e szakiskolát Prágába helyezte át. (A szász- országi Freibergben csak három évvel ez áthelyezés után, 1765-ben alakúit meg az ott még ma is fönnálló bányász-akadémia.) Ez idő tájt élte virágkorát Magyarországon a dús bányakincscsel megáldott Selmecz városa, a hol természettudományi előadások rendezésével szintén ápolni kezdték a bányá- * Az azóta megjelent 1892. évi hivatalos kimutatásban a bányászati és kohászati termelésnek (a kohászatilag feldolgozott érezek értékének levonásával) magában Csehországban 441/* millió, egész Ausztriában 881/, millió forint volt az összes értéke. Cs. 73