Seite - 579 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

580 II. Boleszláv apja dénárjainak két fokozatú templomoromzatát s a keresztet, vagy kardot is megtartotta első pénzein, később azonban a templom mellé az „Isten keze", vagy e mellé a kereszt, egy madár, vagy egy mellkép s ennek arcza előtt egy keresztecske ábráit verette. Ez utóbbi dénárok hátsó lapjukon OMERIZ PRAGA CIVITAS körirattal a leggyako- ribbak s mellképükkel leginkább II. Ethelred angol király (978—1016) pénzeihez hasonlítanak. Ez időből való két ritka dénár is, a melyeken nőnevek olvashatók. Az egyiken BIAGOTA CONIVX, a másikon pedig EMMA REGINA. Az első név, mely a mellső félen a BOLEZLAVS névvel kapcsolatban fordúl elő, a cseh történelemben egészen ismeretlen. Ezt a BIAGOTA-t (vagy talán BLAGOTA-t) majd I., majd II. Boleszláv feleségének tartják. EMMA pedig, alighanem Konrád burgundi és arelati király leánya, a történelem tanúsága szerint II. Boleszláv (második?) neje volt, s mint a nevét viselő pénzek hátsó lapján olvasható CIVITAS MELNIC fölíratból következtetni lehet, özvegyi részül bírta e várat. III. Boleszláv, Vladivoj és Chrabry Boleszláv (999 —1003) néhány újabb verettel szaporították a dénárokat. III. Boleszláv meghagyta rajtuk a régi ábrákat, párosával különféleképen csoportosítván őket, de új fölíratokat adott hozzájuk, ú. m. : MIZLETA PRAGA, NACVP PRAGA CIVITAS és ZANTA WISEGRAD, a melyeknek a bennük előfordúló helyneveken (megannyi verőhelyen) kivűli része mindeddig még nincs kellőkép megfejtve. Vladivoj herczeg pénzeiből csak egyféle ismeretes (mind a két felén kereszt), MIZLETA PRAGA körirattal. Chrabry Boleszlávnak oly dénárokat tulaj- donítanak, a melyek vagy egész mezőben, vagy egy kereszten szemközt néző főt mutatnak ; készítésük igen gyarló. Jaromír herczegnek (1003 —1012) sokkal csinosabb dénárjai néhány újabb verettel gazdagítják e sorozatot, melyek közül egyik kiválóbb emlí- tésre méltó Krisztusnak byzanti mellképét láttatja áldásra emelt jobb kézzel, baljában könyvet tartva. Egy másiknak meg az egész mezejében a PRAGA név olvasható, míg egy harmadik arról nevezetes, hogy ezen fordúl elő legelőször SCS. WENCEZLAVS alakban Csehország védszentjének a neve. Jaromír öcscse, Udalrich (1012 —1037), valószínűleg már trónralépte előtt, mint osztályos fejedelem is veretett a saazi tartományban saját dénárokat, még pedig az imént említettekkel megegyezőket. Herczegi dénárjai kivétel nélkül a cseh föld védszentjének nevét viselik, a mely ettől fogva jóformán egy dénárról sem hiányzik többé. Udalrich és fia, I. Bretiszláv (1037—1055)