Seite - 580 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

581 A dénár- és bracteat-korszak főbb typusai. dénárjain az ábrák ugyan kissé durvák, de igen jól fölismerhetők, s a rajtuk lévő gazdag öltözék nem kevéssel járúl ama kor viseletének ismertetéséhez. I. Bretiszláv uralkodásának majdnem a végéig a dénárok nagyságú ban nem igen lehet szándékos változtatást észre- venni, minthogy valamennyi körülbelül 18—21 milliméter szélességű. Csak az 1050. év körűi válnak valamivel vasta- gabbakká és kisebbekké, t. i. 14—18 milliméter szélesek, s egyúttal egészen más veretűek és valamennyi durvább mívű, gyarló ábrákat mutat. Utódja, II. Spytihnév ( 1055 — 1061 ), épen olyan kis dénárokat s épen oly durva mívűeket veretett. A csehországi pénzverés történeté- ben nagy fontosságú volt Morvaország- nak Bretiszláv alatt, 1029-ben való visszahódítása. Mert ettől az időtől fogva Csehország uralkodó herczegei első sorban legközelebbi rokonaik közt osztották föl morvaországi birtokukat, a mivel a pénz- verés jogát is rájok ruházták azon birtok- részre nézve. E részek Olmütz, Brünn és