Seite - 585 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

586 seu regalis) is ismertek, jóllehet mellettük sulymárka szerinti latos ezüst- rudak is voltak használatban (pl. 1306-ban „marca argenti puri, Pragensis ponderis, in pondere et non in grossis denariis). Egyetlen régibb és egykorú pénznem sem volt kedveltebb külföldön s valósággal oly korszakalkotó, mint a prágai garasok, a melyek Közép-Európa érczpénzeire egyáltalán tartós és üdvös hatásúak voltak. Mert már Luxemburgi János idején Stájer- országban is ezek szerint számítottak, a hol eleinte 66, majd később 68 darab ment belőlük egy ottani márkára. Majdnem ugyanez időben Bécsben 72, Lengyelországban 48 és Brandenburgban 68 darabot számítottak egy-egy ottani márkára. „Jókedvű" Frigyes őrgróf Meissenben (meghalt 1324), Venczel, János király fia, Luxemburgban (meghalt 1384), I. Lajos hesseni uralkodó gróf (1453—1458), II. Frigyes brandenburgi választó fejedelem (1440—1461) s mások a prágai garasok szerint rendezték pénzverésüket. Különben ismeretes, hogy IV. Károly az 1373 és 1378 közt létrejött „Brandenburgi országkönyv "-ben minden nagyobb összeget prágai garasok- ban tétetett ki. Ezenkívül még említendő, hogy IV. Venczel (meghalt 1419) idejében s a reá következő huszita korszakban olyan sok prágai garas vándorolt ki Németországba, hogy azokat több pénzverő jogot élvező birodalmi város a saját pénze szerint értékelte és ellenőrző bélyeggel látta el, minek folytán az ottani birodalmi pénzek sorába vétettek föl s ilyenekűl kerültek forgalomba. Idővel a kereskedelem útján megint visszaszármaztak Csehországba, a hol ma különféle leletekben találkozhatni velük. A közönséges prágai garasok mellett azon időben ú. n. vastag garasokat is vertek (egész 80 gramm súlyig), a melyek azonban aligha voltak rendes forgalmi pénzek, hanem a cseh királyok (főleg II. Vladiszláv) külföldi fejedelmeknél tett látogatásai alkalmával az ottani udvari emberek megajándékozására valának szánva. A „Parvi Pragenses" (mintegy 550/looo finomságban) még IV. Venczel alatt is előkerülnek. A következő huszita korszakban (1419—1436) Kutten- bergben egyoldali veretű filléreket készítettek az ország czímerével, de fölírat nélkül, a melyek idővel mind silányabbakká lettek s utóbb már csak tiszta rézből állottak. Zsigmond (meghalt 1437) és Albrecht (meghalt 1439) idejéből nincsenek cseh pénzek: László király (meghalt 1457) korából garasok és fillérek maradtak fönn. Az említett uralkodók alatti utolsó 40 évben a cseh pénzverés nagyon aláhanyatlott, s csak Podébrad György (meghalt 1471) iparkodott ismét komoly törekvéssel arra, hogy azt föl- lendítse s IV. Károly és IV. Venczel pénzverési rendszabályaihoz alkalmazza.