Seite - 588 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország II (2), Band 15/2

589 verési szabályzatot alkotott (1619 április 28-án). Ennek alapján a fehér és apró garasok helyett 24, 12, 3 és 1 krajczáros darabokat verettek fó váltó- pénzűi, a melyek mellett csak a régi értékkel való kiegyenlítés czéljából maradtak még a fehér és apró garasok is forgalomban. Tallérokat nem verettek, a régieket pedig 45 fehér garassal, vagy 150 krajczárral tették egyenlő értékűvé, úgy, hogy e szerint 3 fehér garas 10 krajczárt ért. E szabályzat teljes érvényben maradt P/alzi Frigyes király alatt is, a ki azonban 96 krajczáros tallérokat is veretett. A rendi pénzeken az 1619. és 1620., Frigyes királyéin pedig az 1620. és 1621. évszám látható, jóllehet e fejedelem az utóbbi évben már nem volt Csehországban, e pénzek tehát már nem lehetnek cseh gyártmányok. Mikor II Ferdinánd ismét visszajutott Csehország trónjára, az ország pénzügyei oly szomorúak valának, hogy a király kénytelen volt a pénzverési jogot is egy szövetkezetnek bérbe adni, a melynek élén Liechtenstein Károly, Waldstein Albrecht, Vacinovi Michna Pál, De Vitte János, Bassevi Jakab, Eggenbergi Udalrik János és mások állottak. Az 1621 és 1623 közötti rövid időben e lelkiismeretlen szövetkezet a hirhedt „hosszú pénz" kiadásával az állampénztárt úgy tönkre tette, hogy 1623-ban ki kellett jelenteni a nagy pénzérték-hanyatlást („die grosse Münzcalada") vagyis az államcsődöt. E gyászos idő után csak igen lassan épült ki ismét Csehország pénzügyi bajából. II. Ferdinándnak ez után veretett pénzei 120 krajczáros tallérok és ezek részértékei le egész 3, 1 és l/2 krajczárosig, s ezek maradtak továbbra III Ferdinánd alatt is. Itt még megemlítjük, hogy Waldstein Albrecht grófot, Friedland herczegét, valamint Eggenberg és Krumau herczegeit II. Ferdinánd pénzverési joggal ruházta föl, s ezek még I. Lipót császár alatt is verettek pénzt. Eger városa körülbelül 1250-től 1743-ig veretett filléreket. IV. Ferdinánd nevével, a kit 1646 augusztus 5-én cseh királylyá koronáztak, de ki még atyja életében meghalt (1654), forgalmi pénzek nem maradtak fönn, csupán koronázási érmek. I. Lipót a cseh ezüstpénzek számát három újabb fajtával szaporította, ú. m. a 15 és 6 krajczárosokkal, nemkülönben az ú. n. „cseh országos pénz"-zel, a mely % és 1 krajczár közötti értékkel került forgalomba (1695). Valamint elődei, úgy ő is veretett egyes és kettős aranyokat s ezeken kivűl az aranypénzek számát még a negyedaranyokkal gyarapította, melyek utódjai nevével is előkerülnek még. Ugyané pénznemek maradtak meg I. József és VI. Károly alatt is, ki eulaui aranyból verette aranypénzeit s az előbbi ezüstpénzek mellé még